Az MNT Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) szakcsoport blogja
HTML
A mag és az energia
Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.)
A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!
Felsmann Balázs nevével fémjelezve megjelent egy elemzés, ami itt tölthető le. Az Index is összefoglalja tételeit emitt. A tanulmány konklúziója tömören: az olcsó atomenergia csupán mítosz, valójában 18-19 Ft/kWh villamosenergia-előállítási költségei lennének az új paksi blokkoknak, optimista feltételezésekkel is.
Valójában a tanulmány alapvetően hibás. A gondolatmenet felületessége és a különböző tendenciózusságok ismertetése után rávílágítok arra az alapvető hibára is, ami miatt a tanulmány számszerű eredményei is teljesen elfogadhatatlanok és megalapozatlannak tekintendők.
Én nem fogok semmit lekapcsolni, nálam nincs bekapcsolva semmi sem feleslegesen. Az én jelszavam: NE KAPCSOLD FEL, ha nincs rá szükség. És nem az év egy napjának egy órájában, hanem évi 8760 órában.
A Napi Gazdaságban megjelent egy rövid hír, amit alább be is idéznék teljes terjedelmében:
Napi Gazdaság
2009. március 26., 2. oldal, Papp Zsolt
Már hétfőn szavazhatnak Paks bővítéséről
A szocialisták azt kezdeményezték, hogy a képviselők már jövő hétfőn szavazzanak arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely zöld utat adna a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez. A javaslatot a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta, a testület elnöke, az MSZP-s Podolák György azért kezdeményezte a rövidített tárgyalást, hogy az ügy nehogy hónapokra elakadjon a közeljövőben várható politikai viták miatt. A házszabálytól való eltéréshez négyötödös többség szükséges, ám mivel minden frakció támogatja a hazai atomerőművi kapacitás bővítését, nagy a valószínűsége, hogy összejön a rapid tárgyaláshoz szükséges négyötöd. A kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslat kétszer ezer megawattos atomerőművi blokk tervezésének megindításához kéri a parlament elvi engedélyét. Az így megépülő blokkokkal 2020 után – átmenetileg – megduplázódhat a paksi energiatermelés, ám a jelenleg működő blokkok a 2030-as években végleg leállnak. A mai tervek szerint egy ezer megawattos blokk megépítése 2,5-3 milliárd euróba kerül, ám üzemeltetése sokkal olcsóbb, mint a gáz- vagy szénerőműveké. Bár az erőművek megépítése az MVM feladata lenne, mind a Fidesz, mind az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy a létesítmény továbbra is állami tulajdonban maradjon.
Ezzel a hírrel van egy nagyon nagy bajom. Megismétlődik benne egy olyan állítás, ami tendenciózusan megjelenik a magyar sajtóban. Erre az állításra gondolok: az OGY (OrszágGYűlési) határozati javaslat „kétszer ezer megawattos atomerőművi blokk tervezésének megindításához kéri a parlament elvi engedélyét.”
Folytatódott a Merlin Energia Café sorozata. A mai (2009.03.12) alkalommal, „Lehet-e versenyképes az atomenergia?” címmel az atomenergiát pénzügyi vonalon vették górcső alá. A meghívott vendégek:
Zárójelben szerepelnek [a szó szerint a felszólalóktól el nem hangzott, de egyértelműen beleértendő kiegészítések, jelzők] és (a saját kiegészítéseim, véleményem).
Versenyképesség
VA: Mi a versenyképesség? Mit kell mérlegelni?
KP: Az atomenergia, mint energiatermelés egyik eszköze kapcsán a megtermelt áram előnyeit és hátrányait kell mérlegelni. Én a magánbefektető szemével nézek rá.
Az iráni atomtudósok hosszú fekete köpenyben dolgoznak. Különböző színű a turbánjuk, beosztásuknak megfelelően. Ugyanakkor mindegyik szakállas, vastag, keretes szemüveget hord és nagy, szuvas lapátfogaik vannak. A falon, mögöttük, a Legfelsőbb Vezető hatalmas képe. Zölden világító szemei követik az iráni atomtudósok mozdulatait. Mindét, egyszerre! Ha valamelyik atomtudós rápillant, a zöld szem szuggesztíven villan rá. Az atomtudós összerezzen, és visszafordul a munkájához, és még jobban rákapcsol. A másik falon vicces plakát látható. Uncle Sam fekszik hason, tépett USA zászló ruhájában. Nagyon bután néz ki a képből. A hátsójából iráni zászló áll ki, a háttérben meg egy gombafelhő, ami azt rajzolja ki, hogy „Gretiings out of Iran”. Az irániak ugyanis hibásan beszélnek angolul. Az atomtudósok néha felnéznek erre a képre is. Kis- közepes- és nagyajatollah szinten (kb. osztályvezető, főosztályvezető, igazgató) sátáni kacagásban törnek ki, az alsóbb rendű tudósok pedig idült vihogást hallatnak. Aztán beüzemelnek egy újabb uráncentrifuga–kaszkádot. Ez történik a busheri atomerőműben…
A fent rajzolt kép vaskos vonalakkal rajzolt karikatúra a nyugati emberekbe ültetett képről. Akit a valóság kicsit jobban érdekel, az kattintson a „tovább” gombra és annak mesélek kicsit az atomprogramról műszaki szempontból – tényszerűen, de érthetően.
A közelmúltban a "gonosz tengelyében", Iránban jártam, nem utolsósorban azért, hogy összevessem a valóságot azzal a képpel, amit a tömegsajtó alakít ki nálunk, Nyugaton, és azzal a második képpel, amit elfogulatlanabb irodalmakat olvasva, illetve Iránt személyesen is megjárt egyénekkel konzultálva, vagy éppen csevegve alakítottam ki. Természetesen a valósággal való kölcsönhatás következtében egy harmadik kép körvonalazódott bennem.
Ebben a postban nukleáris szakmámat lelkes amatőr történészkedéssel és politizálással keverve, mindezt személyes élményekkel fűszerezve írok az iráni atomprogramról és annak hátteréről.
Mennyire nem egy csak a sótlan szobatudósoknak és elvakult mérnököknek való szakma az atomenergia, mutatja, hogy 2004 után – immár ötödik alkalommal – rendezik meg a Miss Atom szépségkirálynő-választást. A rendezvény honlapján 347 csinos lány képe látható a döntéshez szükséges paraméterek (család, hobbi, és egyebek ;-) ) feltüntetésével. A versenyzőkről pár képből álló galéria is hozzáférhető. A győztes tavaly bundát és ékszert nyert.
A honlapon szavazni is lehet. Oroszul tudók előnyben
A Magyar Villamos Művek társaságcsoport középtávú üzleti stratégiájának meghatározó eleme a nemzeti energiapolitikai célkitűzések megvalósítása, a versenyképesség biztosítása és a fenntartható fejlődés követelményeinek együttes érvényesítése. Ennek érdekében támogatják a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazását, a hazai lignitbázisú energiatermelés fejlesztését és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés részarányának növelését, amelyek egybeesnek a miniszterelnök erre irányuló bejelentésével.
A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE), a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) ifjúsági szakcsoportja, 2009. február 21-22-én, Kecskeméten tartotta évösszegző szakmai konferenciáját.
A hétvége során több elismert szakértő előadása foglalkozott az elmúlt évek nukleáris eseményeivel és fejleményeivel. Szinte valamennyi előadó kitért az elmúlt hetekben bejelentett és azonnal nagy érdeklődést kiváltó elképzelésre, a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. A FINE kecskeméti tanácskozásán résztvevő fiatal mérnökök és fizikusok üdvözölték, hogy az új paksi atomerőművi blokk építése terítékre került.
A nukleáris energia a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzője lehet rövidtávon is, és tartósan is. A nukleáris energia az USA gazdaságának kevés határozott pontja közé tartozik. Ez egy megegyezésen alapszik, mivel:
1.Minden, a klímaváltozással szemben fellépő programnak (és ezek technológiájának) CO2-kibocsátásmentesnek kell lennie, mint a nukleáris energia és a megújítható energiaforrások.
2.Az USA-nak új alaperőmű-kapacitásra van szüksége.
Munkahelyteremtés már most a nukleáris energia-szektorban
Megkezdődtek az USA nukleáris beruházásai, az elsők az 1970-es évek óta. Ugyan a legkorábbi építkezési munkálatok is csak 2-3 év múlva kezdődnek, az új munkahelyek keletkezése máris megkezdődött.
Gyurcsány Ferenc kormányfő azt kéri a Parlamenttől, hogy még az első félévben járuljon hozzá a Paksi Atomerőmű kapacitásainak megduplázásához. Ez az eddigi elképzeléseknél nagyobb mértékű. Mindezt a gázválság-elhárítás kapcsán jelentette be, az energiatakarékosságról viszont nem szólt.
Február 11-én a Merlin Klub-ban tartották az Energia Klub „Nukleáris reneszánsz vagy atombarokk?” című előadássorozatának első részét: „Van-e jövője az atomenergiának?”. Az előadásokat havonta tartják két héttel az OAH által tartottak után, összesen 5-öt 5-öt. A mai alkalom címe „Van-e jövője az atomenergiának?” volt. A meghívott vendégek Dr. Vári Anna (VA, szociológus, MTA), Dr. Kávási Norbert (KN, környezetmérnök, Radioökológia Tisztaságért Társadalmi Szervezet) és Perger András (PA, projektvezető, Energia Klub) voltak. A program vezetője Veiszer Alinda volt. A műsorvezető kérdései után jellemzően a meghívottak egyike ragadta meg a szót és fejtette ki nézeteit az alábbi témák egyikében, majd az estét a hallgatók kérdéseivel zárták.
Az iparág tele van titkokkal, minél jobban benne vagy, annál több gát vesz körül, annál nagyobb erők nyomnak, hogy bizonyos dolgokról ne írj, ne mondd el a véleményedet.
Ne beszélj a konkurenciáról, mert azzal felhívod rájuk a figyelmet, ne beszélj a szakterületedről, mert kiadod a tudásodat, ne tárd fel a problémáidat, mert azzal felfeded a gyengéidet. Ne beszélj az iparág hibáiról, mert óvatlanul is megsértesz embereket és cégeket, sőt ne is dícsérj senkit, mert akkor meg a konkurenciát sérted meg, aki esetleg a partnered. A legszebb az egészben, hogy még akkor is meg tudsz sérteni embereket, ha nem írsz.
A svéd kormány szabaddá tette az utat új atomerőművek megépítése számára - erről állapodott meg Fredrik Reinfeldt jobbközép kormánya a stockholmi SR rádióadó csütörtöki beszámolója szerint. A kabinet eddig kifejezetten ellenezte új atomerőművek építését. Svédországban jelenleg az áramszükséglet felét a meglévő tíz atomreaktor adja. Az ország egy 1981-es népszavazáson döntött arról, hogy bezárják az atomerőműveket, eddig azonban mindössze a Malmö mellett lévő Barsebäck két reaktorát vonták ki a forgalomból.(MTI)
A titokzatos név nem valami hidegháborús katonai program fedőneve, feltehetőleg még a finnek sem tudják kimondani az Olkiluoto atomerőmű nevét (főleg hétvégén, részegen), így a 3. blokk építését rövidítve emlegetik.
Az Olkiluoto atomerőműben két forralóvizes blokk (BWR) üzemel, ezeket 1978-ban ill. 1980-ban indították. Tulajdonosuk és üzemeltetőjük a szépnevű Teollisuuden Voima Oyj (szintén nem véletlenül csak TVO). A TVO nem a megszokott módon üzemelteti az erőművet: a vállalatot anno 16 ipari és energetikai cég alapította azzal a céllal, hogy saját maguknak termeljenek olcsón, megbízhatóan villamos energiát. Az OL1 és OL2 mellett a TVO-nak a Meri-Pori szénerőműben is részesedése van. A megtermelt villamos energia elsősorban a TVO részvényeseié, a maradékot piacra viszik.
Az új, 3. blokk elvi engedélyét a finn kormány 2002 januárjában, míg a parlament 2002 májusban hagyta jóvá 107:92 arányban. (Többedik nekifutásra sikerült csak az elfogadás, utoljára 1995-ben bukott el ilyen kezdeményezés.) A TVO elég vakmerően egy eddig még csak papíron létező reaktortípust, az Areva EPR (European Pressurized Water Reactor) reaktorát választotta. A döntés eléggé megpezsdítette az európai nukleráj poshadt állóvizét (de szép képzavar): 1991 óta nem kezdtek új blokk építésbe egész Európában - ekkor is csak a franciák persze. Ráadásul a közgondolkodást is megváltoztatta a döntés: sok embertől hallottam: pont a finnek? Dehát ők olyan környezettudatosak! (Lehet, hogy mégsem az ördögtől való az az erőmű?)
Szeretnék egy sorozatot a különböző magyar energiapolitikai koncepciókról. Első körben az érvényben levő energiapolitikának futnék neki. Ami mindenképpen előrelépés a korábbi 1993-ashoz képest, de a sajtóvisszhangot figyelve nem mindenki elégedett vele. Az anyagot sok szempontból szét lehet szedni, én csak egy nézőpontból vizsgálnám első körben.
Jelenleg 438 atomerőművi blokk üzemel a világon, ezek összes nettó beépített kapacitása 371,576 GW. Az IEA (International Energy Agency) szerint 2006-ban az atomerőművek a világ villamosenergia-termelésének (19 014 576 GWh) kb. 15 százalékát adták (2 793 030 GWh).
Az üzemelő atomerőművek országok szerinti bontásban:
Közben 44 atomerőművi blokk áll építés alatt világszerte, róluk is van diagram:
FINE szakmai hétvégét szervez 2009 február 21-22.-én Kecskeméten.
Előadások a programból:
Tőzsér Sándor (KFKI) - Fűtőelem elszállítása KFKI-ból és a BME-ről.
Grabner Péter (EH) - Energiapiac és a Magyar Energia Hivatal.
Boros Ildikó (BME) - Atomenergia világszerte - nemzetközi kitekintés.
Legrádi Gábor (BME) - ITER teszt köpeny hőtechnikai számítások - a magyar résztvevők munkáinak összefoglalása.
Somlai Gábor (e.on) - Gázhelyzet - magyarországi földgáz infrastruktúra.
Treszl Gábor (PA) - Pannónia-expedíció.
Legrády Dávid (BME) - Nukleáris orvoslás szerveződő szakiránya.
Hadnagy Lajos (PA) - EU/Foratom tevékenység az energiastratégia terén.
Legrádi Gábor (BME) - Irán: Fordítják a tengelyt - kitekintés a szír atomprogram szétrúgására.
Részvétel ingyenes (előzetes jelentkezéssel).
MNT tagoknak és egyetemistáknak szállást is biztosítunk (persze csak a készlet erejéig).
Na nem igazit, papírt. Az EPR-t (European Pressurized Water Reactor) forgalmazó Areva honlapjáról pdf-ben letölthető az EPR 1:800 méretű papírmodellje. Nyomtass, vágj, ragassz, ilyen lesz:
Az EPR 1600 MW elektromos teljesítményű, meglehetősen új fejlesztésű nyomottvizes reaktor, kettő épül belőle Európában (Finno.-Olkiluoto, Franciao. - Flamanville), és még kettőt vett Kína, ezeket még nem kezdték el építeni. Több infó az EPR-ről az Arevánál.
"Miii, hol dolgozol? Egy reaktorban? És nem félsz???"
De, kábé mint átmenni Pesten az utcán. És nem, nem Csernobil miatt jött ki a szomszédasszony tyúkszeme. És igen, épül még új atomerőmű a világon.
10 éve jött létre a FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért), azzal a céllal, hogy az atomenergiát népszerűsítse, és megpróbáljon nukleáris ismereteket terjeszteni. A tagok a nuklerájban dolgozó mérnökök, fizikusok, mérnök-fizikusok ésígytovább. Itt találsz még infót rólunk.
Annyi marhaságot olvasunk a sajtóban, hogy muszáj reagálnunk valahol - úgyhogy itt morgunk, ezenkívül a fontosabb hírek és érdekességek lesznek itt, az atomenergetika, és a szélesebb energiapolitika területéről.
10 éves születésnapját ülte tavaly év végén a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért
Az immár hagyománynak számító rendezvényen, a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért évzáró vacsoráján, 2008 november 28.-án kerek évfordulót ünnepelt a FINE. Tíz éve, hogy 28 fiatal megalakította a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) ifjúsági szakcsoportját. A szakcsoport már az első évét is igen aktívan töltötte, ismeretterjesztő tevékenységét a kezdetektől komolyan vette. Ennek keretében paksi tagjai Björn Whalström: A mag és az alma héja című, atomenergiával foglalkozó könyvét lefordították és segítették ennek megjelenését. Részt vettek a Pepsi-sziget fesztiválon az azóta jól bejáratott Nukleáris sátorral valamint egy energetikai témájú vitafórumon is szerepeltek a civil színpadon.