Folytatódott a Merlin Energia Café sorozata. A mai (2009.03.12) alkalommal, „Lehet-e versenyképes az atomenergia?” címmel az atomenergiát pénzügyi vonalon vették górcső alá. A meghívott vendégek:
Kaderják Péter (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont - Corvinus Egyetem) és
az est moderátora Veiszer Alinda volt.
Zárójelben szerepelnek [a szó szerint a felszólalóktól el nem hangzott, de egyértelműen beleértendő kiegészítések, jelzők] és (a saját kiegészítéseim, véleményem).
Versenyképesség
VA: Mi a versenyképesség? Mit kell mérlegelni?
KP: Az atomenergia, mint energiatermelés egyik eszköze kapcsán a megtermelt áram előnyeit és hátrányait kell mérlegelni. Én a magánbefektető szemével nézek rá.
VA: Mik a szempontok?
KP: A beszerzés nagysága, kockázatai, lesz-e vásárló. Üzemeltethető (az atomerőmű) a tervek szerint? (T.i. a 100 %-os teljesítménykihasználási-tényezőhöz közelítve.). A hitelezők és az üzemanyag-szállítás kockázata, stb. Fajlagos értékek (Mutatók.) képezhetők és ezek összehasonlíthatók. Nem egydimenziós probléma.
VA: Hogyan viszonyul az energiatermelés és az ország versenyképessége?
AD: 3 három versenyképességi nézőpontot lehet megkülönböztetni: Versenyképesség
- a befektető,
- az ország,
- a fogyasztó szempontjából.
A három szempont egymással konfliktusba kerülhet (Pl.: befektetőnek nagy energiahordozó importtal járó megoldást érheti meg választani - pl. gáz -, míg ez az ország kereskedelmi egyensúlya szempontjából előnytelen lehet).
VA: Van-e speciális magyar szempont?
AD: Igen. A megvalósuláskor már várhatóan az eurózónában leszünk.
KP: A versenyképesség tekintetében a komparatív előnyökre kell koncentrálni. Az energetikában Magyaroszágnak nincsenek nagy előnyei. Lehet, hogy lesznek, ha nagy földgázvagyont fedeznek fel, vagy a megújulókból, de nem valószínű. Az energiatermelésnek a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban kell a feldolgozóipart kiszolgálni.
VA: [KP-hez] Azt mondtad, hogy teljesen üzleti alapon kell kezelni. Mik a döntés szempontjai? Milyen előnyök-hátrányok vannak?
KP: A CEZ 2009-es felmérése szerint a CO2-kvóták terheit is beleszámítva a nukleáris energia legolcsóbb.
Forrás: Bankier.pl
(Nem ez a grafikon volt fenn, ezek régebbi CEZ adatok.)
Beruházási költségek és ezek pénzügyi hatása
VA: Mennyire térhetnek el a [beruházási] költségek a tervezettől? Pl. Az Olkiluoto 3, már a másfélszeresénél tart.
KP: A CEZ igen aktív Szlovákiában, Csehországban, Romániában. Alapos. A nukleáris ipar hatalmas kezdeti befektetést igényel. 4-5 db 4-es metró árát. Mostanság Magyarországra évi 1-3 milliárd USD tőke jön. Egy új atomerőmű 4-8 milliárd USD-ba kerül. Honnan szerezne ma ennyit a magyar állam, ki hozna ma ennyit Magyarországra? A gyors felépítés és a viszonylag alacsony tőkeigény teszi vonzóvá a gáztüzelésű erőműket.
AD: Most tekintsük a befektetői kockázat szempontjából. A költségelszámolásnál a valutaleértékelődés(!) is számít. A megújuló energiára és a vasútra adott támogatás hasznosulása is érdekes eset.
Más a magánbefektetőkkel és az állammal szembeni kockázat. Ma az állam nem igazán hitelképes. Az elmúlt húsz évben az államosítás és a szerződésbontás volt a jellemző (M1-es autópálya, ferihegyi reptér, stb.). A hosszútávú projekteket eddig az állam mindig felrúgta.
KP: 1. A kicsi, rugalmasan szabályozható erőműk nem igényelnek sok utólagos fejlesztést, jelentős háttérkapacitás-kiépítést. Villamosmérnökök szerint 1000-2000 MW zsinórüzemű blokk [amikor a blokk közel állandóan 100%-on fut] beépítése nem biztos, hogy megfelelő.
2. Akármilyen telephelyen épül ekkora erőmű, a nagyfeszültségű hálózat megerősítése szükséges.
2. Az UCTE-követelményeknek is eleget kell tenni. tartalékokat kell képezni, kb. a legnagyobb kieshető blokk mértékében. Ez ma 400-500 MW. Egy atomerőműi blokk új erőműket igényelne. Ma is gyakoriak a visszaterhelések. Vagy exportálni kell. Vagy tározós erőműt kell igénybe venni. Az atomerőmű és a szivattyús-tározós erőmű összekapcsolódik. Ez plusz 2 milliárd USD.
3. A nukleáris hulladék elhelyezését nyilván nem az atomerőmű kell végezze [és finanszírozza közvetlenül], hanem egy elkülönített alapból kell finanszírozni. A közepes aktivitású hulladékok tárolójának is költsége van. (Szerző: De a fűtőelemek és az atomerőműi radioaktív hulladékok elhelyezésének anyagi hátterét is biztosítania kell, biztosítja az elkülönített alap. - KNPA) A gáznál az ellátásbiztonság lenne ilyen költséghányad (Pl. gáztároló formájában.), de ma még nem számszerűsíthető.
AD: A Bokros-csomag idején Magyarország exportbevételeinek 17,9% ment el energiavásárlásra. Ez az arány 2002-2003-ig csökkent majd utána ismét növekedésnek indult. Ha a forint leértékelődés hamarabb érkezett volna és nem lenne a paksi atomerőmű (PAE), akkor katasztrófális lenne a helyzet ma.
Forrás: Antal Dániel
VA: Minek köszönhető az exportbevételek energiavásárlásra fordított hányadának ez a csökkenés-növekedése?
AD: A túl nagy és a túl kicsi energiatermelési kapacitás is kockázat. Az EU-n belül a fajlagos energiaköltségek [MWh/€] mindenhol javultak, azonban az országok viszonya, rangsora változatlan maradt. Az energiaigényes ágazatok keletre [Közép-Kelet-Európába] szorultak. Egy magyar ipari fogyasztó 2-szer annyit fizet az áramért, mint egy francia. Azért jöttek ide a befektetők, mert amennyivel itt drágább az energia, annyival alacsonyabb a munkabér. (Szerző: Vagy még jobban.) Ezek komplementerek. Ha nem leszünk képesek az eurózónába belépni, akkor az energetikai önellátásnak nagy jelentősége lesz.
Forrás: Antal Dániel
VA: A kimutatások szerint az atomenergiával megtermelt áram mutatója [MWh/€] a legjobb.
KP: A forrás fajtáját döntően a befektetőknek kellene eldönteni. Az állam kivonul erről a területről, és teljes joggal. Erőműt befektető is tud építeni. Az állam az adóból miért ne építsen inkább iskolát? Az atomenergiának kőkeményen versenyezni kell. Ha megállja a helyét, akkor olyan szabályozási környezetet kell kiépíteni, ami a beruházást lehetővé teszi. Ha nem, akkor belemehetünk egy hatalmas, elkorrumpált beruházásba. (Mint szoktunk.)
De e fölött az asztal fölött nem dönthetünk. A villamosenergia-ipar szépen fejlődött, minden forgatókönyv ellenére. Az igény sem nőtt annyira, mint becsülték, és a termelés sem csökkent úgy. Pl.: Stróbl Alajos, aki ezeket az energiatermelési trendeket készíti, már 10 éve állandóan be akarja csukni a tiszapalkonyai erőműt. (T.i. az előrejelzéseiben a z erőmű bezárása szerepel.)
Tisztességes piaci és szabályozási környezetben – ma talán nem ilyen van – a piac megfelelően működik.
Energiatrendek
VA: De távlatilag jelentős növekedésre lehet számítani.
KP: Távlatilag. Az elmúlt 3-4 hónapban 15%-os [fogyasztás]csökkenés történt. Magyarország nettó importőr. Ez racionálisan alkalmazva komparatív előny lehet. A szomszédban viszonylag sok és olcsó áram van, pl. Csehországban. A MAVIR 2025-re 0 % behozatallal számol, ami abszolút megalapozatlan.
A mai (2008) beépített kapacitás 9000 MW. 2025-re 12000 MW lesz. Ebből 5000 MW a mostaniból marad és 7000 MW új jelezhető előre az igénynövekedés miatt. (Érdekes, hogy az előrejelzésben a 2008-as 430 MW megújuló, 2025-re csak 300 MW, de ez később tisztázódott.) A 3000 MW (T.i. 12000 MW – 9000 MW) szétosztása a mai módon [a mai energiakoktéllal] is megoldható. Egy állami atomerőmű-beruházás sok más jellegű (Gáz, víz, szél, stb.) befektetőt elriasztana. A „csak atomenergia” nem igaz felállás.
Forrás: MEE
(Eredeti ábrát szintén nem találtam, de a számok kb. jók itt is.)
AD: Kicsit szembemennék. OK. Legyen verseny. Méretődjék meg az atomenergia. lesz jelentős keresletnövekedés, pl. a kecskeméti Mercédesz-gyár. A kérdés nem úgy vetődik fel „Építsenek-e atomerőműt”, hanem „Kelet-Európában hol?”. Ebben jelentős szerepet játszik a gázár növekedése, és a megújulók nem ismert potenciálja. Még a svédek is a moratórium feloldására, sőt új beruházásra gondolnak. (Igaz, ott – ebben – betart az ellenzék a kormánynak.) Az, ahol [amelyik országban] megépítik előnyt is jelent adóbevétel formájában. 2020-ra jobban integrált lesz az energiapiac. Nem lesz nélkülözhető az atomenergia. (Most hallom, átadták, vagy nemsokára átadják az aradi 400 kV-s vezetéket és még egyen gondolkoznak. Fico erőlteti a magyar-szlovák gáz- és villanyvezeték-építéseket. Ez alatt létrejött az egységes csehszlovák villamosenergia-rendszer is.)
Regionalitás
VA: Tehát ez regionális kérdés és az atomenergia versenyképesség-növelő lehet.
AD: És csökkentő. Itt [Kelet-Közép-Európában] lesz az ipari kapacitás nagyobb része. Ezt nem tudom elképzelni, hogy atomenergia nélkül kivitelezhető.
A legnagyobb nukleáris tervek (T.i tervezett beépítendő kapacitás) Szlovákiában (Mohi), Csehországban és Törökországban vannak. Az építés szempontjából Bulgária áll legrosszabbul magánbefektetői oldalról. Litvániát nagyon rosszul érinti az [ignalinai] bezárás. A balti kooperáció [Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország] nagy remény, de rossz jelek mutatkoznak. A románok Cernavoda következő beruházásánál a finn magánbefektetői modellt követik.
VA: Tehát nem mondhatjuk, hogy senki nem gondolkodik?
KP: Abszolút nem. A múlt rendszerben ezt (T.i. az atomerőmű-építést.) nem kérdezték meg az emberektől. Máshol ennek van egy kultúrája. (És emiatt egy kicsit lassú is a folyamat.)
Azzal, hogy atomerőmű nélkül nem lehet, nem értek egyet. Ha Csehország épít [atomerőműt vagy mást] mi importálhatunk.
AD: Vagy beszállhatunk. A regionalitást hangsúlyoznám. Az atomenergia szükségessége nehezen megkérdőjelezhető. Az energiapolitika kérdése az is, mekkora rajta az adó. Mennyit hagy meg a befektetőnek fejlesztésre, stb. Mekkora a blokk mérete? Hol kell adózni utána? Ekkora méreteknél nem lehet Magyarországnak egyedül dönteni.
Közönség
VA: Mit gondol a közönség?
1. hozzászóló: (KP-hez.) Miért mértékadó Olkiluoto 3 esete a költségek vonatkozásában? Ezt az [atomenergia]-ipart 20 év alatt majdnem megszüntették. A mostaniak új beszállítók. Most tanulják a szakmát. Miért jogos ezt kiragadni?
KP: Teljesen egyetértek. Nagy blokkoknál nehézkesen lehet kalkulálni, kis egységekre ismertek a [pénzügyi] lehetőségek. (Igazából nem értem, mert ezzel KP nem válaszolt a kérdésre.)
2. hozzászóló:
- Távfűtéses lakásban élek. Kiszámoltam, hogy a fűtés éjszakai árammal már ma olcsóbb lenne. (Más kérdés, hogy a hálózat nem bírná. A Schönherz koli se bírta a felújításig az 1024 gépet, plusz a mikrókat és egyebeket.)
- Regionalitás: Az olajat, gázt importáljuk, csak lignittel rendelkezünk. Ha a franciáknak megérte, megéri az atomenergiába fektetni, és olcsóbban is jön ki így az áram, akkor mi miért ne tennénk így?
- A 6000 MW-ot (T.i a MAVIR előrejelzés szerinti új beépített kapacitás-igény 2020-ra.) be kell építeni.
- Az energiafelhasználásnál és –importnál nem számolnak a benzinnel. Az elektromos autók akkumulátorainak éjszakai töltése mehetne az atomerőműről. (Ez mekkora ötlet már. Nesze neked éjszakai völgyidőszak. J Klassz.)
KP: Milyen árral számolt? [Paksi] atomerőműi árral?
Kérdező: Nem, magyar átlagárral.
KP: Érdekes eredmény.
A jövőbeni árral óvatosan kell bánni. Jelenleg [a paksi atomerőműben] nincs tőkeköltség. (Hahaaa. Mégsem almával fizettünk mindenért.) A szüleim tőkefinanszírozták. Az elektromos autóval egyetértek.
AD: A szüleink finanszírozták. Ma az állam el van adósodva. A befektetőket kell megkérdezni. Ez a válság jellegét tekintve (T.i. gazdasági, pénzügyi, energetikai) a 70-es évekbelire emlékeztet. Nagy átrendeződés lesz. Aki csak az atomra tesz (De ez másra is igaz.), az sokat kockáztat. Ma a legolcsóbb [beruházni], a legjobb (Szabályozhatóság, stb.) a gáztüzelésű erőmű. Ugyanakkor egyes ipari fogyasztók túl sokat fizetnek, egyes lakossági rétegek túltámogatottak. ebben a MÁV-ot nem számoltam, de aki a MÁV-kimutatásaiból megmondja, hogy mennyi az energiaköltség, az …
A mostani kockázatok egy része az atomenergiának jó, más része rossz. ha a nyugdíj-megtakarításomat csak napelembe fektetném, nem érezném magamat komfortosan.
Ha nem lenne atomenergia pályáztatás, (Azt hiszem, itt az atomenergia versenyeztetésére kell gondolni.) nem lennének jók az ajánlatok.
3. hozzászóló: Az ábrák kapcsán szó esett a megújulókról. Érdekelne a környezeti hatásuk. ez a következő évtizedekben egyre fontosabb lehet. (Tararárááá. Akármi addig környezetkímélő, amíg kicsi a környezetre a hatása. Minél több energiát csatolunk ki, annál nagyobb lesz a ráhatás. Bunkóság napelemet, napkollektort a gyep fölé tenni.) A távfűtés jelenleg a legköltségesebb, a cirko olcsóbb. Magyarország állítólag nincs speciális helyzetben. A geotermikus energiát használhatnánk. A bányakapitányság jól meg is sarcolja, ami nem ösztönző. A szélről gyakran elhangzik, hogy megáll az osztrák határon, mert a MAVIR csak 300 MW-nyit (Ilyen „szeles” energiát.) tud szabályozni. Ezek tényleg ennyire nem szerepelnek a magyar energetikai tervekben (Gondolom itt a hosszútávú energetikai stratégiára kell gondolni.)
KP: Nem tudom, mi van ezekben a tervekben, és hogy kik készítik vagy hajtják végre őket. Még egy estét megérne ezeknek a terveknek az értékelése. Komolyak a lehetőségek. Azonban nem szabad egy új, megújuló „eocén”-programot indítani. Fokozatosan kell fejleszteni. 2003-ban indult a kötelező átvételi program, amely a megújuló energiát és kapcsolt [áram és távhő] termelést támogatja. Sok a problémája. Több szabályozó elemmel [itt egy kis támogatással, ott adócsökkentéssel] jelentősebb előrehaladást lehetne elérni. Az eddig befektetett 40 milliárd forintból 800 MW ilyen kapacitás létesült. Tehát kis összeggel is jelentős növekedést lehet elérni. A megújulókban nagy a fejlődési potenciál. Kár az erre fordított összegekkel dobálózni (Mármint más oldalról kritizálni.), mert a KÁP-kassza évente csak 10 milliárd forint. Minden csak 2010-ig látható. A távfűtésben a megújulókat a szabályozás valamiért kizárja. Ennek feloldása lenne a legfontosabb, hiszen itt a legnagyobb probléma.
AD: A MAVIR még nem tudja, de 2020-ra 13 %-os CO2-kibocsátás csökkentést vállaltunk. Egy atomerőmű nem a megújulókkal versenyez. Az eocén-program pedig jól megbolygatta a Kárpát-medence vízbázisát.
4. hozzászóló:
1. A 2008-2025 viszonyában mutatott előrejelzésekre visszatekintve: A bemutatott 130 MW-nyi megújuló-csökkenést a pécsi fatüzelésű blokkok kiesése eredményezi. (Amely blokkok egyébként arcátlanul alacsony, 25 %-os hatásfokkal működnek.) A magyar villamosenergia-rendszer gerince ma a négy paksi blokk és a százhalombattai és a tiszai erőmű 200 MW-os blokkjai. A 2025-re beépítendő 7000 MW-ban a megújulók is minimum 1200, de akár 2100 MW-tal is jelen lehetnek. A gáztüzelésű blokkok hatékonysága is felmehet (Mármint villamos áram-termelés szempontjából.) 50 % fölé.
2. A paksi atomerőmű bővítési költségének a 4-5 db 4-es metró árához hasonlítása rossz hasonlat. A metrót csak kb. 2 millió ember használja, az új blokkot pedig az egész ország. Sok rossz összehasonlítás volt, keverednek a beruházási és az üzemeltetési költségek. Előbbiek a befektetőnek, utóbbiak jellemzően a fogyasztónak jelentenek kockázatot, hiszen ott a legalapvetőbb kérdés, hogy mennyibe kerül a villany.
3. És ne felejtsük el, hogy a CEZ nagyrészt állami cég.
4. A hulladékkezelés költségét az atomerőmű és annak árama árába be kell [be van] építeni.
5. Hogy 2025-re 0 %-os villamosenergia-importtal számolni helyes-e? Erre egy hasonlat: A villamosenergia-importtól függeni olyan, mint a kórházban lélegeztetőgépen lenni, amit a nővér bármikor véletlenül kikapcsolhat. Atomenergiával rendelkezni pedig olyan, mint amikor az erős férfiember hátizsákjában ott van az egyhavi konzervadag. Vezetékes energiahordozóktól függeni nem ideális állapot.
AD: És ki adna ma 6 milliárd dollárt Magyarországnak? Alabamának érdemes önellátásra törekedni? (AD ezzel melléfogott. Alabamában és az USA-ban máshol mindenki amerikai. Aztán esetleg keresztény, vagy zsidó, vagy ateista, vagy akármi. Európában mindenki spanyol vagy angol vagy akármi, és csak harmad vagy többedsorban európai. Amíg nincsenek meg az energiatermelés és a kölcsönös segítségnyújtás feltételei, azaz a határkeresztező szállítókapacitások, addig igenis törekedni kell egy magas szintű önellátásra. Ja, és a lehetőség még nem jelent szolidaritást vész esetén. Nem tudom történt-e, lehetett-e volna holland vagy norvég gázt küldeni Szlovákiába vagy Szerbiába 2009. januárban, de ennek politikai szándékáról vagy megvalósulásáról egy szó sem esett a sajtóban.)
6. A szélenergiához nem kell parlamenti hozzájárulás, az atomenergiához kell. A kérdés, hogy lehet-e és mennyiért atomerőműt építeni, igazából nem tisztázható addig, amíg a parlament hozzá nem járul.
KP: Akkor ilyen előtanulmányok nélkül nem kellene azt mondani, hogy duplázzuk meg az atomerőműi kapacitást.
A szerző összefoglalója:
A hangulat elég pörgős volt, legalábbis a múltkori, kicsit laposabb előadáshoz képest. Ezt mutatja az is, hogy a kérdésfeltevőket többször is fel kellett szólítani, hogy ez most tényleg az utolsó kérdés lesz.
Úgy éreztem, hogy az általam az energetikához közelebb állónak gondolt Kaderják szólt inkább a „piacról” és a „pénzember” Antal volt az, aki inkább az energiáról.
Az alábbi pontokban próbálom pár mondatban összefoglalni a bennem, az elhangzottak alapján, a fő irányvonalakról kialakult képet:
Regionalitás: Az ellátásbiztonság és a szabályozás érdekében regionális együttműködést kell létrehozni. Bővíteni kell a határkeresztező vezetékes szállítókapacitásokat (áram, gáz, olaj).
Villamos szabályozás: Függetlenül attól, hogy mekkora új atomerőműi vagy megújítható energiára épülő blokkok létesülnek, új szabályozó kapacitások kellenek. Ez szivattyús-tározós erőműk építését követeli, nem feltétlenül Magyarországon, de a környező országok együttműködésével.
Jogszabályok: Előrelátóan kell szabályozni. Meg kell teremteni, hogy magánbefektetők lehetőleg könnyen létesíthessenek akármilyen erőműt, a parlament hozzájárulása nélkül is(!). Akár vizeset, vagy atomosat is, persze a környezetvédelemi és egyéb előírások figyelembevételével.
Versenyképesség: Az energiaigényes iparágak tovább folytatódó Közép-Kelet-Európába tolódása miatt olcsóbb villamosenergiára lesz szükség.
Korrupció: Ha csak lehet, ne az állam pénze (még ha csak bankhitel is) feküdjön egy akármilyen (atom, víz, stb.), de nagy projektben.
Externáliák: Az atomenergia esetében a hulladékkezelés költségeit beépítették az áram árába. A CO2-kvóták révén ez megtörtént a fosszilis energiahordozókkal is. Most már az energiahordozók ellátásbiztonságát is - különös tekintettel a gázra – is számszerűsíteni kellene.
Gyenge tervezhetőség: A jelenlegi jogszabályi, a nem kellően szilárd politikai háttér és a nem túl hosszú távú energetikai stratégia nem teszik lehetővé, hogy érdemben dönteni lehessen ekkora (n*1000 MW) kapacitások beruházásának módjáról.
Megújuló energiaforrások: A megújítható energiaforrásokat és az atomenergiát nem célszerű szembe állítani egymással, mert egyeznek abban, hogy csökkentik az energiaimport-függést és a CO2-kibocsátást, valamint nagy háttérkapacitást igényelnek (pl.: szivattyús-tározós erőműt).
Budapest, 2009.03.13
