HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

Egy kicsit sem korrekt elemzés

2009.03.27. 16:48 :: Dübörgő Atomegér

Felsmann Balázs nevével fémjelezve megjelent egy elemzés, ami itt tölthető le. Az Index is összefoglalja tételeit emitt. A tanulmány konklúziója tömören: az olcsó atomenergia csupán mítosz, valójában 18-19 Ft/kWh villamosenergia-előállítási költségei lennének az új paksi blokkoknak, optimista feltételezésekkel is.

 

Valójában a tanulmány alapvetően hibás. A gondolatmenet felületessége és a különböző tendenciózusságok ismertetése után rávílágítok arra az alapvető hibára is, ami miatt a tanulmány számszerű eredményei is teljesen elfogadhatatlanok és megalapozatlannak tekintendők.

 

A 10 oldal terjedelmet kitevő tanulmány forrásainak felkutatása és áttanulmányozása körülbelül egy napot vehetett igénybe egy ember számára. A számítások során alkalmazott összefüggések nincsenek ismertetve (bár attól még lehetnek megfelelőek). Az anyag stílusát és komolyságát jól tükrözi az a bekezdés, amiben a feltételezett atomerőmű építési beruházás kereteit a volt szakállamtitkár szerző úr és társaik lerögzítik:

 

Képzeljük el, hogy egy varázsló egy szempillantás alatt varázsol számunkra egy újabb 2000 MW teljesítményű atomerőművet. Reálisnak tűnő árat kér érte, összhangban a Kormány becsléseivel 2,5 milliárd eurós árat szab 1000 megawattonként. Így a varázslat díja a mai forint/euró árfolyam mellett 1500 milliárd forint.

Az erőmű fenntartása tekintetében varázslónk garantálja… stb…

 

Ez inkább egy pamflet, vagy egy blog-bejegyzés stílusára emlékeztet engem.

 

A szerzők anyagukban tökéletesen említés nélkül hagyják a japánban már működő 4 darab GEN III (3. generációs, tehát továbbfejlesztett, a piacon jelenleg kínált modern típusok kategóriája) ABWR blokkot, amely atomerőművi blokkok építése és üzemeltetése során egyaránt szereztek már tapasztalatokat. Az építés kapcsán nevezetesen azt, hogy mind a költségkereteket, mind a határidőket tartották. (3 ilyen blokk jelenleg építés alatt áll Tajvanon és Japánban, illetve további 9 blokkot készülnek Japánban építeni.)

 

Szintén nem esik szó a Kína által megrendelt és építés alatt álló 4 darab nyugati, AP-1000 típusú, GEN III+ (forradalmian továbbfejlesztett típusok kategóriája) blokkok építése során szerzett tapasztalatokról. És természetesen kimaradnak az orosz VVER blokkok is, bár két továbbfejlesztett, GEN III típus épül szintén Kínában.

 

Ezzel szemben az épülő blokkok közül kizárólag az Olkiluoto-ban és Flamanville-ben épülő EPR-ekről esik szó, amelyek építése során valóban komoly csúszások mutatkoztak mind a határidőkben, mind a költségekben. Ez ugyan igaz, de a szerzők elfelejtik megemlíteni, hogy prototípus erőművekről van szó, és hazánk nem kíván prototípust építeni, hanem alapvető szempont, hogy az építés idejére időközben bejáratott, más országokban már működő, rutinszerűen épülő GEN III típust vásároljunk. Erre jelenleg kizárólag a japánban már üzemelő ABWR-ek tudnak egy-az-egyben például szolgálni.

 

Ezen túl a szerzők az Egyesült Államokban 1966. és 1977. között megépült 75 atomerőmű tényleges beruházási költségeinek alakulását (4. oldal alja) boncolgatják, bár ilyen blokkokat ugyebár nem kívánunk építeni. Még jobb kérdés, hogy miért nem kerül szóba a mintegy 30 további, később elkészült amerikai blokk? Arról nem is beszélve, hogy 1977-ig 50 blokk indult az USÁ-ban, és 1978 óta további 54. Felsmann úrék tehát a saját forrásukat sem tudták valószínűleg helyesen értelmezni, és valójában csak 50 blokkot vettek alapul. Továbbá említést tesznek az USA-ban a közelmúltban leállt projektekről, de nem tesznek említést a több tucat beadott engedélykérelemről.

 

A halálos döfést a végére hagyom. Nem vagyok közgazdász, így nem tudom felmérni, hogy a villamosenergia-előállítási költség becslésénél az alkalmazott számítási módszerek amúgy korrektek lennének, vagy sem. De egy biztos: egy fundamentális csalás a peremfeltételek rögzítésében egészen biztosan értéktelenné tesz minden közölt számszerű eredményt. Idézem:

 

3. oldal: „Az utóbbi, nem túl életszerű[en optimista] feltételezés mellett az erőmű a modellben vizsgált 30 éves életciklus(2) utolsó 10 évében képes egyre javuló stabil jövedelmezőséget biztosítani”

 

3. oldal 2. lábjegyzet: „A nemzetközi gyakorlatban előfordulnak 40, sőt 60 éves üzemidővel kalkuláló modellek is. Azt gondoljuk azonban, hogy figyelemmel a modellünkben alkalmazott egyszerűsítő feltételre, mely szerint nincs szükség új beruházásokra a futamidő során, a 30 éves modell jól közelíti a várható eredményt függetlenül a technológia esetleges további alkalmazhatóságától.”

 

Felsmann úrék tehát 30 éves üzemidővel számolnak, bár, mint említik, előfordulnak 40, sőt 60 éves üzemidejű reaktorblokkok is.

 

Kedves Felsmann Balázs ex-szakállamtitkár úr! A jelenleg működő, nyugati, kommerciális GEN II (2. generációs) LWR (könnyűvizes, tehát nyomottvizes vagy forralóvizes) blokkok mind 40 évre lettek méretezve! Nagy részük élettartamát épp mostanában hosszabították/hosszabbítják meg! A szovjet/orosz GEN II, kommerciális, nyomottvizes VVER-440 reaktorokat 30 évre méretezték ugyan, de pl. Paks 20 évvel élettartamot hosszabbít.

 

A jelenleg piacon kínált GEN III blokkok pedig mind 60 évre vannak méretezve, ezek közül tervezünk válogatni.

 

Tessék tehát szépen újra számolni!

 

A tendenciózus féligazságok pedig nem a NAAAGY igazság fele...

27 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr681029554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2009.03.27. 19:20:31

beleolvastam a zindexes cikkbe, első blikkre ez az "elemzés" bullshit, Atomegérnek van igaza.

Annyit előre megjegyeznék, hogy én még nem találkoztam azzal a függvénnyel, ami a beruházási költség és a későbbi villamosenergia-egységköltség vagy egységár közötti kapcsolatot megadja.
Attól agyfaszt kapok, amikor valaki hivatkozik valamilyen fajlagos beruházási költséget, teszem azt 2000 USD/kW, aztán azt megszorozza egy számmal, és aszerint a villE-egységköltséget is megszorozza ugyanannyival. Az utóbbit leginkább csak akkor lehet meghatározni, ha már van üzemeltetési statisztika. (Időben) Előre csak becsülni lehet, de úgy nem, mintha 2x beruh. költség 2x villE árat jelentene.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.27. 19:32:26

Te flegman, ez a csávó mennyit kaphatott ezért a 10 oldalas "elemzéséért", amiben annyi munka van, mint egy-egy cikkünk, vagy jelentésünk 1/4 oldalában?

Sok sebből vérzik az anyag, csak nem akartam többet írni mint maga az elemzés. Kezdve pl. ott, hogy "szakszerzőink" nem tudják a villamos energia előállítás és fogyasztás közti különbséget. Mert azt írják, hogy Paks tavaly 38%-át adta a fogyasztásnak. Csakhát az előállítás 37%-át adta, a fogyasztásnak meg valami 32-33%-át... Mert ugye van az import is, mint olyan...

antaldaniel 2009.03.29. 14:27:57

A helyes számítási mód a nettó jelenérték-számítás, amely a különböző években felmerülő bevételeket és kiadásokat egyenértékűvé hozza, és helyesen tartalmazza a finanszírozási költségeket. Ami miatt az atomerőművek megtérülése költséges, az, hogy az első 10-12 évben csak negatív pénzáramlásaik vannak. Ha az állam építi az atomerőművet - és az nem viszi csődbe -, minden az első évben felmerült forint költségnek 4,8 forint nettó nyereséget kellene termelnie 12 évvel később. Ha magánbefektető építi ezt, saját kockázatára, akkor inkább 10-et, bár igaz, hogy ő kevésbé tudja magával rántani az állami költségvetést az első 12 évben.

Szerintem Felsmann elemzése alapvetően optimista. A 17-18 forintos effektív áramár egyébként nem olyan magas, a jelenlegi árakat az torzítja el, hogy Paksot a szüleink és a nagyszüleink kifizették, az ártalmatlanítás meg majd a huszas évek adófizetőire marad (mert a nukleáris alapot már megdézsmálták).

alavespocok 2009.03.30. 15:13:09

@Dübörgő Atomegér: Küld el a cikket az INDEXre. Kiváncsi vagyok reagálnak e. Én amikor olvastam a 30 évnél hangosan röhögni kezdtem. Nem tudom a Kapolyi mennyit fizetett ezért. Mondjuk a vén tróger ott figyelt az MTA-n is amikor volt a konferencia 2 hete.

alavespocok 2009.03.30. 15:14:15

@antaldaniel: Miből gondolod hogy a nukleáris alapot megdézsmálták? Én meg azt mondom hogy nem. Akkor a két állítás 1-1 ?

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.30. 15:18:08

@alavespocok: Naná, hogy elküldtem. Naná, hogy tojnak rá.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.30. 15:27:15

@alavespocok: hvg.hu/itthon/20051122atom.aspx?s=hk

Erről lehet szó. Anno átment, ha jól emlékszem. De Antal Dani úr részletes válaszát is szívesen venném!

alavespocok 2009.03.30. 17:40:12

@Dübörgő Atomegér: Nem olvasom rendszeresen a költségvetési törvényt de tudomásom szerint év közben rendszeresen kiveszik ezt a pénzt az alapból de év végén mindig visszatöltik. Így volt legalábbis az elmúlt jó pár évben. Amúgy a KNPA kerete egyelőre nem fog kelleni sok mindere. Bátaapáti pár milliárdból befejezhető. 2032ig meg van még bőven idő. A kiégett fűtőelemek vonatkozásában ebben az évszázadban nem lesz sok dolgunk.

dzsungel 2009.03.30. 21:45:32

@alavespocok: Kutatják ám a végleges elhelyzés telephelyét és költeni is akarnák rá rendesen...

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 10:55:08

@alavespocok: "A kiégett fűtőelemek vonatkozásában ebben az évszázadban nem lesz sok dolgunk."

Ezt nagyon rosszul tudod! Pl. az Olkiluotoi új blokk indításának feltétele, hogy a nagy aktivitású végleges tároló is elkészüljön a kiégett üzemanyag számára.

Magyarország számára is van határidő végleges tároló kialakítására, utánakajtatok, hogy micsoda is az?

Valószínűleg trenddé fog válni, hogy az EU-ban új blokkok építése -- pontosabban indítása -- a végleges nagyaktivitású tárolók meglétéhez köttetik.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 11:09:01

@antaldaniel:
A Nuki Alap eredendően értékálllóvá lett téve '98-as kreálásakor, mint azt ebben az anyagban is megtaláltam:

www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/A015B033982553A3C125709F00332A24/$File/66.pdf

Igaz, úgy emlékszem, mintha anno nagy felindulás lett volna akörül, hogy az Illésék/Weklerék ezt megfúrták pont 2005-ben? De arra vonatkozóan nem találtam semmit... Vagy csak megpróbálták, de nem sikerült? Erről beszélsz?


--------------------------------------------
A linkből a lényeg kiemelve:

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap értékállóságának biztosítása érdekében az Atv 64. §. (2) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési törvény tervezése során a központi költségvetés terhére az alap előző évi átlagos állományára vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeget irányozzon elő, amelyet évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani. Az Alap várható átlagos állománya és az előző évben közzétett jegybanki alapkamat mértékévek számolt költségvetési támogatás összege 2005-re 5790,0 M Ft, amely összeget egyeztettük a
Magyar Államkincstár illetékes főosztályával.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 11:10:23

A link sajnos "eltörik", be kell másolni a browserbe...

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 11:20:44

@antaldaniel:
És a pénzügyi kalkulációd mögött milyen megfontolások állnak? Szóval honnan jön a 4,8 Ft nettó nyereség, ha állami a beruházás, és a 10 Ft, ha piaci alapon történik? Miért nem befolyásolja ezt az építendő típus élettartama????

Egyáltalán, mi alapján tekinthető optimistának egy becslés, amelyik egyrészt nem átfogóan tekinti az elérhető adatokat, másrészt a felhasznált peremfeltételek hibásak?

alavespocok 2009.03.31. 15:45:51

@Dübörgő Atomegér: Lehet hogy ezt előírják de ez nagy szakmai hiba. Pl ha döntünk 4-5 éven belül hogy mit építünk és azt 2020-25 körülre felépítjük addigra Boda egészen biztos nem lesz készen. Arról nem is beszélve hogy simán tudjuk telephelyen tárolni a cuccot és a fűtőelemek is elférnek az ideiglenes tárolókban. 50 évre terveztük a KKÁT-t. 80at is kibír simán szerintem...

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2009.03.31. 16:50:23

@antaldaniel: Nagyon tévedsz.

Nemzetközi összehasonlításban is a LEGPESSZIMISTÁBB becslések számolnak 70-80 USD/MWh (mostani, nagyonrossz HUF/USD mellett 18 Ft/kWh) fajlagos költséggel.
A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzéseit pedig hitelesnek tartom, ebből kivonat:
www.iea.org/textbase/techno/essentials4.pdf

egy Felsman WHO?! irományát pedig bullshitnek.

ÉS elfelejtett, baromi fontos szempont, hogy kerülhet AKÁRMENNYIBE az az áram, az lesz a kérdés, hogy VERSENYKÉPES LESZ-E. Hogy a fosszilis áram mennyibe fog kerülni, hogy a stabil ellátást biztosító megújuló áram mennyibe fog kerülni. És az elemzések szerint versenyképes lesz.

Megjegyzem, hogy az IEA "messzeföldönhíresen" atomellenes volt nagyon sokáig...

(note: iea-t hivatkoztam, nem iaea-t, mielőtt akárki elkezdene pampogni)

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2009.03.31. 17:13:54

Egy ilyen "minőségi" "tanulmányt", mint a Felsman-forszmortiszé, minimum fenntartásokkal kell kezelni.
Például, ha felhozza a 60-as, 70-es évek amerikai építéseinek költségeit, talán utána nézhetne az újabb japán, koreai, francia adatoknak is. (megjegyzem, az 5. odlal tetejénlévő táblázat az 19966-1977(!!) közötti beruházásokat említi :-) )
Egyszerűen bullshit erre hivatkozni 2009-ben.
Az is hiányzik az irományból, hogy a meglévő üzemletetési tapasztalatokat ismertesse.
Én például tudom, hogy hogy különböző diszkontrátával számolva átlag 30-40 USD/MWh között mozog az egységköltség
(ref: www.iea.org/textbase/nppdf/free/2005/ElecCost.pdf - 45. oldal, van benne egy durván kiszóró adat is, Japánból), és ezek az értékek jelenlegi, valós, nem becsült értékek. És nem a "szocialista blokk torzított piacára" értendők.

És még egyszer, a versenyképességet összehasonlításban lehet megítélni, nem csak úgy, hogy vmire rámondjuk, sok...

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 20:37:18

@Dübörgő Atomegér: Utánakérdeztem, és a Nuki Alap értékállósága csorbítatlan.

Szóval Antal Dániel kb. a Felsmann Balázzsal azonos színvonalon érvel. Amúgy írtam neki magánlevelet, hogy pár kérdés várja itt, de úgy tűnik, magunkkal tudunk csak beszélgetni...

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.03.31. 20:42:08

@flegman:

Flegman! Nyugodtan írj egy postot ugyanerről a témáról, hogy a Felsmann úr becsléseivel ellentétben milyen villamosenergia-előállítási árak és építési költségek a valósak a nem sok évtizede és nem torzított piaci körülmények között épült atomerőművek esetében!

Ez a "tanulmány" sajnos fontos, megérdemel még egy szétszedést!

antaldaniel 2009.04.04. 09:20:40

Dübörgő Atomegér, nem kell ugrálni, a válaszom a komment.hu-n fog megjelenni, hogy többen tudják olvasni. Néhány apróságra felhívnám a figyelmet:

Az atomerőmű megtérülése három dologtól függ: hogy mennyibe kerül megépíteni és az építést finanszírozni; hogy mekkora hozamot várnak el a finanszírozói; és hogy mekkora adózott hasznot érnek el az államban. A heveényeszett számításom alapja az ÁKK holnapja volt, ahol meg lehet nézni, hogy mennyit adnak most egy 2023-ra szóló egy forintos fizetési ígéretért.

A 40 és a 60 év azért mindegy, mert lényegében nulla forintot ad bármilyen részvényes egy 41 év múlva esedékes forintért. Hitelezők Magyarországon meg eleve nem adna tíz évre sem pénzt. Tehát a 41 év múlva realizált haszon jelenértéke praktikusan nulla.

Én úgy tudom, hogy a Nukláris Alap létrehozásának a célja Paks bezárása után annak elcsomagolása, nem a Bátapátiban elfolyó milliárdokra van. Ezen kívül az a milliárd forint, amit ma betesznek állampapírba, ugyebár 3,9 milliárd forintot fog érni 12 év múlva, másszóval, minden, nem az eredeti célnak kivett mai milliárd 3,9 milliárddal rövidíti meg a Nukleáris Alapot jövőértékén, vagyis ennyiszer több pénz fog hiányozni belőle akkor, amikor kéne. (De ez semmi az új atomerőmű billióihoz képest)

Talán a magyar futball-bajnokságról szóló nyilvános vitánál magasabb szintre lehetne az atomerőmű-építés vitáját emelni azzal, ha az atomtudósok arról próbálnának érvelni, hogy milyen technológiák milyen kockázattal állnak rendelkezésre, a pénzügyesek kiszámolnák, hogy mi mennyibe kerül, a közgazdászok pedig azt, hogy ez miként hat az ország, az ipar, a mezőgazdaság versenyképességére és a lakosság jólétére.

Én biztosan nem venném a bátorságot, hogy elkezdjek egyik vagy másik atomerőmű-szállító technológiája mellett érvelni.

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2009.04.06. 15:45:58

@antaldaniel: "Én úgy tudom, hogy a Nukláris Alap létrehozásának a célja Paks bezárása után annak elcsomagolása, nem a Bátapátiban elfolyó milliárdokra van."

erre van:
62. § (1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

Hellóturiszt, Bátaapáti hulladéktároló, hulladék tárolása, más szóval végleges elhelyezése, hellóturiszt, szövegértés?

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600116.TV

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2009.04.06. 16:05:41

Az Alap javára történő éves befizetési kötelezettségek mértékére a Radioaktív
Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft tesz javaslatot, annak honlapján pedig ez olvasható:

"Az atomtörvény eredetileg gondoskodott az Alap értékállóságának biztosításáról, a Kormánynak a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeget kellett előirányoznia az Alap számára az éves költségvetésekben. Azonban az Atomtörvény ezen passzusát az Országgyűlés a 2000. év végén módosította, elvonva az említett kamatot az Alaptól és így megszüntetve annak értékállóságát".

www.rhk.hu/tevekeny/nukalap.htm
www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/att_files/gazd%C3%A1lkod%C3%A1s/$File/2009alapokm_knpa.pdf?OpenElement

Hát, meglátjuk, elég lesz-e.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.04.06. 18:21:27

@adaniel:
Nem értelek, Dániel...

Itten 3 kérdés volt:

1.: Korrekt elemzés-e Felsmann Balázs anyaga. Állításod, hogy a berendezés élettartama indiferens, nonszensz. "A 40 és a 60 év azért mindegy, mert lényegében nulla forintot ad bármilyen részvényes egy 41 év múlva esedékes forintért." Ez nyilván csúsztatás. Nem csak a megtérülési idő lejárta után realizálódnak forintok. A kérdés az, hogy tervezhetsz-e úgy a hitelekkel, és az előállítási költséggel, hogy 20 év legyen a megtérülés -- erre lenne pl. szükség, ha csak 30 év az élettartam, Felsmann úrnak megfelően --, vagy lehet többre tervezni a megtérülést, lévén az élettartam is hosszabb? Forintok realizálódnak a megtérülés előtt is a törlesztéseken túl, viszont a megtérülési idő után a haszon igencsak megnövekszik...

"Hitelezők Magyarországon meg eleve nem adna tíz évre sem pénzt."

Ez meg pláne micsoda állítás??? :)


2. Második kérdés volt, hogy mire való a nukleáris alap? Az általad a fenti hozzászólásba betett 1. link maga is megemlíti, hogy az a rad. hulladék elhelyezésére is való, tehát Bátaapátiban nem "elherdálják". A linkkel saját magad korábbi állítását cáfolod, mert ez olvasható ott: "Az atomerőmű számára a befizetendő összeget úgy kell meghatározni, hogy az teljes mértékben fedezze az egész üzemelési élettartam alatt és az erőmű leszerelése során keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének költségeit, továbbá fedezetet biztosítson a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolására és végleges elhelyezésére, illetve az erőmű lebontására."


3. A harmadik kérdés az alap értékállósága. Az általad idézett 1. link valóban megemlíti, hogy 2000-ben az értékállóságot megszüntették. Ugyanakkor ez újabbkeletű tudomásom szerint csak egy költségvetési évre állott fenn, az értékálló jelleget visszaállították. A fenti hozzászólársodba betett második link tartalmazza a következőt:
"A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap értékállóságának biztosítása érdekében az atomtörvény 64. §-ának (2) bekezdése szerint az Alap előző évi átlagos állományára vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összeget kell biztosítani a központi költségvetésből, amelyet évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani. Ennek a költségvetési támogatásnak a Magyar Államkincstár illetékes főosztályával egyeztetett összege 2009-re 10 080,0 M Ft."

Ezzel megint csak magadat cáfolod.

A linkek közötti ellentmondás oka, hogy az általad betett 1. link mögötti oldalat nem frissítették 2000 óta. Amúgy az oldalat nem is tudtam elérni a RHK honlapján szörfözgetve, csak a te linked alapján. Ráadásul az oldal nem is az RHK weboldalak formája szerinti... Hogyan találtad ezt meg?


Figyu, nem lenne okosabb elolvasni a hivatkozásokat, amiket felhasználsz? Az első linked mögött egy egyoldalas, a második mögött egy négy oldalas anyag található, bennük a fenti idézetek...

"nem kell ugrálni"
Ezt a stílust hagyjuk tán...

"Én biztosan nem venném a bátorságot, hogy elkezdjek egyik vagy másik atomerőmű-szállító technológiája mellett érvelni."

Persze, maximum a nukleáris alapról említed meg lazán, hogy dézsmálják...

A komment.hu-s cikkedet meg nem kommentálom, mert megfogadom a tanácsot, hogy maradjak a kaptafámnál. De építendő atomerőmű versenyképességét sem lehet tisztán pénzügyi ismeretekkel mérlegelni, csendesen megjegyezném.

ingyenebéd · http://ingyenebed.blog.hu/ 2009.04.07. 09:33:38

Atomegér, azt hiszem, hogy itt szakad meg a racionális vita alapja. Nem hiszem, hogy egy atomerőmű versenyképessége mérnöki kérdés volna; az csak attól függ, hogy mennyibe kerül az ott előállított energia, ennek mekkora a pénzügyi kockázata, és mennyiért lehet eladni a más szolgáltatókhoz és a kereslethez képest. Pont.

Elolvastam a Nukleáris Alap jelentését, és nem találtam kielégítőnek. Egyáltalán nincsen mérlege, nem derül ki belőle, hogy mennyi pénznek és mikorra kell összejönnie, és addig milyen kivétek lesznek.

Nyilván sokan meg fognak gazdagodni ezen az atomerőművőn, köztük a ma fiatal atomtudósai, és leszünk néhányan, akik azon fognak dolgozni, hogy közben ne szegényítsék el az országot a kelleténél jobban. Szerintem a következő évtizedekben még lesznek komoly vitáink.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.04.07. 09:55:58

@ingyenebéd: Mint állítottam volt, nem mérlegelhető a versenyképesség "tisztán", értsd: kizárólag pénzügyi ismeretekkel.

De ha úgy véled, hogy bármilyen jövőben építendő energetikai berendezés versenyképessége független például attól, hogy a világban, EU-ban, hazánkban az energetika milyen okokból milyen irányokban fejlődik, vagyis a berendezésed milyen környezetben működik majd (ami nem csak műszaki kérdés amúgy), akkor legyen neked a te hited szerint.

Hogy a nuki alapba a szükséges befizetéseket milyen metódussal becsülik, én erről elég régen informálódtam, majd csak idekommenteli valaki a választ, aki ehhez precízen ért!

becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2009.04.07. 15:17:41

A lónak a farát nem dézsmálták/ják meg a pénzügyi alapot. Évekig - teljesen törvénytelenül - épültek belőle járdák meg játszóterek. Miután az ÁSZ másodszor is figyelmeztetett, hogy ez így nem pálya, akkor egyszerűen megváltoztatták a törvényt.

Mostanában évi 1 milliárd megy el közpénzből ilyen célokra, a rad. hull.-ok kezelésére szakosított alapból. www.oah.hu/web/v2/portal.nsf/gazdalkodas_hu/17A74B8F00674A14C125710900693EDD?OpenDocument

Ez nem feltétlenül van összefüggésben az alap értékállóságával, illetve nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem lesz elég a pénz pl. 2083-ban.
De azért 1-2 dolgot érdemes figyelembe venni.
1. Az, hogy 2000-ben simán kinyírták az állami, értékállóságot garantáló befizetést, máskor is megtörténhet. Ez akkor lesz majd különösen érdekes, ha az atomerőmű leáll, és már csak az állami fizeti az addig összegyűjtött pénz utáni kamatot. Ha fizeti.
2. Ugyanis a befizetés jelenleg tiszta haszon az államnak. Bejön 25 milliárd (és papíron hozzátesznek kb. 8-at). A hulladékokra elköltenek tízet, a maradék 15-öt pedig nyugdíjra költik, meg autópályára. A számokat meg gyűjtik egy könyvben (meg egy excel táblázatban). Mondjuk 2060-ban, amikor, tegyük föl, már nem lesz atomerőmű, akkor viszont évi nem 10, hanem (mai áron), mondjuk, 40-50 milliárdot kell kifizetni, a hulladékokra és a leszerelésre, illetve még mondjuk 20-at értékállóságra. Na az lesz kemény.
3. Ha feltételezzük, hogy az értékállósági befizetést mindig is teljesíti a költségvetés, a kamatláb akkor is csak 3%. Hogy elég lesz-e, az majd kiderül.
4. A befizetések ugyanis pusztán becsléseken alapszanak, hogy elégségesnek fog-e bizonyulni az összeg, majd kiderül.
5. Az alapban elég sok pénz halmozódott már fel, kérdéses, hogy nem lesz-e valamikor olyan kormány, amelyik ráveti magát. Ez gazdasági válság idején nem is annyira valóságtól elrugaszkodott ötlet. (Ilyesmi előfordult már máshol is, a britek eddig kétszer költötték el a pénzt, jelenleg gyakorlatilag fogalmuk sincs, honnan kerítsenek úgy 70-80 milliárd fontot.)
süti beállítások módosítása