Május 7.-én az ötödik előadással végéhez érkezett az Energia Klub szervezésében a Merlin Caféban szervezett vitasorozat, amelynek célja az volt, hogy megválaszolja a kérdést: az alternatívnak nevezett megújítható energiaforrások kiválthatják-e az atomenergiát. Az este moderátora ismét Veiszer Alinda (VA) volt. A meghívott beszélgetőpartnerek:
Király Zsuzsanna (KZs) – Energia Klub
Varga Katalin (VK) – Energia Klub
Mészáros Fanni (MF) – CECED Magyarország Egyesülés
VA: Eddig New Deal volt, most Ökológiai New Deal-re lesz szükség. Induljunk ki az itt látható kiadványból. Ez három pontban sorolja fel a szükséges szempontokat:
- Energiatudatosság (azaz odafigyelni, hogyan csökkenthető a fogyasztás)
- Energiahatékonyság (tehát energiafogyasztás-csökkentő beruházások)
- Megújuló energiaforrások alkalmazása
Menjünk végig ezen pontok szerint.
KZs: Tisztázni kell, hol érdemes kezdeni. Érdemes kis lépésekben. Az energiatudatossággal 5-10 % megtakarítható.
Energiatudatosság
VA: Érdemes a fűtést és a villamos energiát elválasztani?
Zs: Ott érdemes kezdeni, ahol a leghatékonyabb (pl. fával fűteni, gázzal inkább csak villamos energiát termelni). (A bemutatott ábra szerint) Magyarországon a teljes energiafogyasztás 37 %-a a lakosságra esik, további 19 % a kommunális szektorra. (Egy másik ábrán) a lakosság összes energiafogyasztásának 75 %-a a fűtés. Érdemes itt kezdeni. Sok erőforrást szabadít fel.
MF: 3 éve folytatunk egy kampányt. Talán emlékeznek is rá: Forgó Morgó. Magyarország élenjáró a régi gépekkel való ellátottságban. Nem selejtezünk. Az EU Nemzeti Energiahatékonysági Akciótervet írt elő. Ez 9 év alatt, 2016-ig, évi 1 %-os hatékonyságnövelést ír elő. Az 1 %-kal évente 5,97 PJ energiát, ezzel 1,597 Mt CO2-t lehet megtakarítani.
Az összes, 8 évesnél idősebb gép lecserélése – GFK felmérés szerint – 1,663 Mt CO2-t spórolna meg, ami több mint az előírt 1 %/év. (Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy nem szabad 8 évesnél idősebb háztartási gépet alkalmazni és akkor: 1. a folyamatosan hatékonyabbá váló gépparkkal teljesül az előírás, és 2. folyamatos, kábé állandó szintű gépcsere lesz folyamatban, ami jó a gyártóknak és a kereskedőknek.)
VA: De ugye ez a csere pénzkérdés.
MF: És az árérzékenység. De apró akciókkal, mint a Forgó Morgó, jelentős eredményeket lehet elérni. Az emberek 5000 Ft-os támogatással is motiválhatók. Leginkább azok, amelyek amúgy is tervezgetik a cserét. Náluk 1-2 évvel előre hozható a vásárlás. Hollandiában és Spanyolországban az állam ösztönzi ezt. Spanyolországban 2005 óta egy külön alapból 80-110 €/gép támogatást adnak. 2008-ban 700 ezer csere történt. Hollandiában 2003-2006-ban 33 %-ról 95 %-ra nőtt az „A” osztályú gépek aránya. Az átlagárak is csökkentek. A célunk Magyarországon is ez.
VA: Ez a válságban is jó ösztönző.
MF: A hatás kettős, mert a fogyasztón kívül a gyártónak és a kereskedőnek is érdeke. Tipikusan a háztartási gép piac az, ahol először halasztunk. Már a válság előtt visszaesés volt eme tekintetben. Az Elektropont csődbe ment 2008-ban, a BECO kivonult Magyarországról. A Forgó Morgót követően jó lenne egy kis kormányzati segítség.
A Forgó Morgó keretében sok nagyon idős gépet is begyűjtöttünk. A legidősebbek: egy 1956-os ZIL Moszkva hűtő, egy 1951-es AEG mosógép és egy 1925-ös Lux Turbator porszívó (az 1-3. helyezett porszívók 1925. február, szeptember és 1926. januáriak voltak, számlával és szállítólevéllel igazolva).
VA: A 7 évnél idősebb gépek teszik ki a (háztartási gépek) villamosenergia-fogyasztásának 35-40 %-át. Mit lehet tenni, ha nincs pénz a lecserélésre?
MF: A hűtőt ne állítsuk napos ablak mellé. A fazekak alja lapos legyen, ne homorú vagy domború. Használjunk tetőt is.
VA: (Az Energia Klubhoz) Ti mit vezettetek be?
KZs: A mosogatásnál a villamosenergia-felhasználás fajlagosan javul, ha csak a mosogatáskor (cm121: Nyilván előtte nem sokkal.) melegítek vizet. Ha elmegyek, letekerem. Érezhető a változás. Távozáskor a hifit, stb. áramtalanítom. Ha tudatában vagyunk a fogyasztásnak, már az is elindít egy javulást.
VK: Én sem hagyom készenléti állapotban a gépeket. A szüleimet sikerült megnevelnem, azóta szellőztetéskor a fűtést kikapcsolják.
MF: Eredetileg jogász vagyok, de beletanultam. A munkahelyemen én is áramtalanítok. A kisfiammal egész ceremónia a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre való járás (cm121 – Hozzáteszem, D. Tóth Kriszta is ezt írja a „Lolával az élet”-ben. J ). A nevelést nem lehet elég korán kezdeni.
Megújítható energia
VA: OK. Ezek a kis lépések. Mit tehetünk a megújulóknál. Kata, te voltál Freiburgban, ahol mi ennek a fellegvára, az ÖKO-Institute, van.
VK: Teljesen más a tudatosságuk. Már-már űr-kütyüket alkalmaznak. Az Energia Klub tájékoztató napokat szervez, ahol a gyártó-forgalmazókkal lehet találkozni.
A legelső dolog a hatékonyság, a szigetelés. Utána lehet napkollektorozni. A másik, hogy megfelelő minőségű termékeket kell venni: sok cég a megújuló energia területén sem végez minőségi munkát. Erre kellene valamilyen minősítő rendszer.
VA: A jelenlegi építészek ezt figyelembe veszik?
VK: Freiburgban mindenki ennek a tudatában él. Persze ez [beruházás és minősítés] pénzkiadás is. Mivel az idei pályázat nem jött ki a lakosság kivár. Az is segítene, ha legalább megmondanák, hogy idén nem lesz pályázati pénz.
VA: Nyugatról kelet felé romlik a hozzáállás?
VK: Nem feltétlenül. Romániában 901 %-os a támogatás a napelemekre. Csehországban és Bulgáriában van megújuló energia-törvény. Németországban külön megújuló energia-törvény van az építészetre. Elő van írva, hogy 2009.01.01 után az új építésű házak fűtésénél mennyit kell minimum megújuló energiából fedezni. Ez lehet fa, földhő, napkollektor. (cm121 – Úgy látszik, valamit tudhat az ELMŰ, mert mostanság reklámoz egy tarifacsomagot, amelyet a földhő hasznosításra ajánl. És kik ülnek az ELMÜ felügyelőbizottságában?: RWE Energy AG, Energie Baden-Württemberg AG. J).
VA: Tehát ott egy nagyon erős állami szándék van. Nálunk mi az, amiből a legtöbbet használunk?
VK: Itt a megújulók aránya 5 %. Ennek kb. 90 %-a a biomassza. Ugye 2020-ra el kell érni a 13 %-ot, ami a potenciál alapján teljesíthető. A fő akadály a jogszabályi és a beruházói környezet. Túl bonyolultak az engedélyezési folyamatok. Mindenre külön szakember kell. Gyakran változnak a jogszabályok. A támogatások alacsonyak. Itt [ezen a területen] még az EU-s lehívások aránya is alacsony.
VA: Mi van, hanem fúj a szél és nem süt a nap?
KZs: Egy megfelelő mix kell a megújulókból. Ekkor kezelhető a helyzet. Ez elsősorban rendszerirányítási kérdés, és hogy a[z energia] források mennyire rugalmasak.
VK: A nap és a szél antikorrelál. Fel kell ismerni, hogy ezek a források jók, és 10-15 év alatt megtérülnek. Helyben állnak rendelkezésre. Munkahelyteremtők. Az EU-ajánlás szerint is nem el kellene innen venni, hanem támogatni a megújuló energia-ipart.
KZs: Magyarországról még nem készült teljes, részletes potenciálfelmérés. 20-30 % lehetne a megújulók aránya egy 2006-os EU-s jelentés szerint. (cm121 – Ajjajjaj. Mi lesz a fenntarthatósággal? Csökkentsük a lakosságot 7-8 millióval?) 2006-ban indult az EU-ban egy „Mérd magad” akció Bulgária (cm121 – Miért bolgárok lakják és nem bulgárok?), Hollandia, Németország, Észtország és Magyarország részvételével. Hasonlók a klimatikus viszonyok (cm121 – Észtországgal, Hollandiával?) mégis 2-szeres egy iskola fajlagos energiafogyasztása. A kiugró[an rossz] magyar eredményeket az épületállomány és a távhő magas aránya indokolja.
A NEP () évi 1-2-3 Mrd forintjával szemben az állam 100 Mrd-dal támogatja a gázfogyasztást. Az innen lefaragott pénz nem jelenik meg az energiahatékonyság támogatásánál.
VA: A befektetők mennyire akarják használni a megújulókat?
VK: Addig nem érdekes nekik, amíg a hazai kereslet nincs meg. A kötelező átvételi ár még túl alacsony.
VA: Konklúzió: minden mindennel összefügg. A közönség?
Közönség1: Az említett szemléletváltással egyetértek. Van otthon 20 cm szigetelésem, napkollektorom és hőszivattyúm. De hogyan tudna az ország, mely forrásból lehetne átállni?
VK: A 2020-ig való 20 %-os megtakarítást a villamos energiában, a fűtésben és a közlekedésben létrehozott fogyasztáscsökkentéssel lehet elérni. A villamosenergiára nincs konkrét cél előírva. A vízenergiát is lehetne fejleszteni. Ezen túl a biomasszára lehetne támaszkodni. Jelenleg 120 MW a beépített szélenergia-kapacitás, de 330 MW-ra van engedély és 1000 MW-ot lehetne elérni. A napenergia is a jelenlegi többszörösére növelhető. (cm 121 – Hát a majdnem semmin tényleg volna mit emelni.) Kis vízerőműket kellene építeni. (cm121 – Jujjujjujj. Már látom is magam előtt a tüntető „természetvédőket”, akik hosszú sorokban masíroznak ki a Bakonyba, a Zemplénbe és még ki tudja hova.)
Közönség1: A biomasszából melyiket tudnánk …?
VK: A biogázt kapcsolt energiatermelésben. Ez a hulladékelhelyezésre és az energiatermelésre nyújt megoldást.
Közönség2: Hiányolom, hogy megnevezzük a (globális) kitörési pontokat, de nem hallom, Magyarország hol törhetne ki. Mi lehetne a mi (komparatív) előnyünk? Pl. geotermikus energia? Akkor fejlesszük azt.
13 % elérése? Biomasszával? OK. De eközben a Mecsek [erdeinek] ledarálása megy Pécsen. Vázoljuk fel az adottságokat és nevezzük meg a megoldásokat. Télen ellenben gyakran nem süt a nap, miközben a szél sem fúj. (cm121 – Na, ennyit a nap és a szél antikorrelálásáról. Ami egyébként nyáron kb. igaz.)
VA: ha jól értem, akkor túl sok lábon akarunk állni.
MF: Van egy ún. Zöld beruházási rendszer. Ebben a CO2-kereskedelemből befolyt a prioritásfelállításra [is] fordítják. Ezek az összegek csak energiahatékonyság-növelésre lehet fordítani. Ilyen feltétellel adta el Magyarország ezeket a kvótákat. Ez segít [i a megújulókat] függetlenedni.
VK: Nem kell egynél leragadni. Jó, hogy több van, és ezek kiegészítik egymást.
A megújuló energiára van MTA potenciálbecslés. De ez túl elméleti és nem naprakész. Például nem veszi figyelembe a jelenlegi technikai színvonalat. Csodálatos, hogy széles a spektrum.
Közönség3: A kitörési ponttal kapcsolatban: Mindig a termelésnövelés módját keressük. ehelyett a fogyasztáscsökkentést kellene keresni. (cm121 – Én sem értem, mi a fenének kell a vezeték nélküli mobiltöltő, és mire jó az, hogy egy villanykörtét 1 m távolból, vezeték nélkül, de 25 %-os hatékonysággal lehet működtetni.) Több energiát fogyasztunk, mint amennyit a természet megenged (cm121 – Helyesen: elbírna. Nem engedi, de mi nem hagyjuk neki.)
A készülékcsere nem jó. Az új készüléket is elő kellett állítani. Az a folyamat is környezetterhelő. (cm121 – Mekkora észlény. Tényleg. Milyen jó ötlet már 83 éves porszívót, és ötvenakárhány éves hűtőt használni. kakukk. Hol voltál eddig?)
Nem a megújulókat kellene támogatni, hanem a hagyományosakat drágítani, és az externáliákat figyelembe venni. Ez a [megújíthatók] megtérülését is elősegítené.
MF: levelekkel bombázhatnak. Válaszolok rájuk, ha tanácsot kérnek. A forgó morgó idején is, amikor a legöregebb háztartási gépeket kerestük, napi 20-30 telefont kaptam, amelyekben arról érdeklődtek, nem-e az ő gépük a legöregebb.
Igaz ugyan, hogy a csereprogramok kategóriákban gondolkodnak, de míg a 8 évnél idősebb gépek csak 43 %-ot tesznek ki, addig a CO2-kibocsátásuk 1,6 Mt, míg az 1 évnél idősebbeké 1,8 Mt(!). Ez 90 %!
VA: A formatervezőknél tényleg szempont a régi készülékek újrafelhasználása?
MF: A régi háztartási gépek 75 %-a reciklálódik. Mi ezt a Forgó Morgóban együtt kezeljük. Most már a készülékek teljes újrafelhasználását is beépítik [az árba]. Teljes életciklus-elemzések kellenek. A CECED csinált ilyent, amely során a gyártás energiaköltségeit is figyelembe veszik. Eszerint 6-7 évnél van a fordulópont [aminél érdemes a háztartási gépet lecserélni].
A GreenWorld versenyen az egyik kategóriában tavaly egy osztrák cég lett az első helyezett. Azzal nyert, hogy régi mosógépeket újított fel, hogy azok a mai gépek víz- és energiafelhasználási színvonalát elérjék. Ez munkahelyet teremt és nyersanyagot, energiát spórol. (cm121- Ez pöpec. Már csak az ára érdekelne.)
Közönség4: A kapcsolt energiához. A fűtés 75 %-os részarányú. ebben kellene gondolkodni. Meg ugye lignittüzelésű erőműt is terveznek. Ne a Dunát fűtsük már vele. (T.i. ha már felépül, ne csak villanyt termeljen.) ne a Szent Grált keressük. Többféle megoldás esszenciája lesz a siker kulcsa. Szentgotthárdnál 97 ºC-os vízzel is tudnak áramot termelni. (cm121 – Na, ezt kifejthette volna.)
A szerző összefoglalója:
Szemléletváltás szükséges:
- Energiatudatosság: csak akkor és csak annyi energiát fogyasszunk, amikor és amennyire szükségünk van, mindig tudjuk, mennyit fogyasztunk.
- Hatékonyság az energiafelhasználásban: Válasszuk a hatékonyabb módszert. Ha lehet, ruházzunk be jobb szigetelésbe, kevesebbet fogyasztó berendezésekbe.
- Megújuló energia: Ezt nem is részletezem.
Igaz, én ezeket a pontokat már vagy olvastam valahol (vagy magamtól találtam ki ;-) ) És nem kellene kihagyni a 0. pontot: Nevelés. Én nem röstellem anyámat és a környezetemet adatokkal és javaslatokkal traktálni, illetve számonkérni is rajtuk. Előbb utóbb úgy is engednek a kényszernek.
Háztartási gép-csere:
A gépeinket érdemes, sőt kell, összehasonlítani a ma kaphatókkal. Az élettartamuk és fogyasztásuk alapján ki kell számolni, érdemes-e lecserélni. Ebben a lakosságot praktikus ösztönözni, mert viszonylag kis állami anyagi ösztönzéssel:
- energiát spórolunk,
- csökken a CO2-kibocsátás,
- nem bocsátják el az Electrolux, Whirpool és egyéb munkásokat.
Célunk az A-osztály!
Alternatíva?: Már megint nem teljesült az előadássorozat célja, hogy érvekkel mellette és ellene, vita keretében próbáljon dűlőre jutni: az alternatívnak mondott energiaforrásokkal valóban kiváltható-e az atomenergetika.
Az elhangzott számok tükrében bennem az a benyomás alakult ki, hogy az energiafelhasználás-hatékonyságot még rengeteget kell fejleszteni. Ennek ellenére nem hiszem, hogy az atomenergiát ki tudja váltani a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása és a hatékonyság növekedése. Ennek oka a történelem folyamán folyamatosan növő egy főre eső energiafogyasztás és a növekvő populáció. Ráadásul az emberek a mosógép megjelenésével nem végeznek kevesebb házimunkát (T.i. mosnak ki 10 vagy akárhány inget), nem mosnak kevesebbet, hanem több inget hordanak, többet mosatnak.
Hacsak rendet nem vágunk a népességben vagy (vág Captain Flu J), az összes primer energia-fogyasztásunk nem fog csökkenni. Ha az energiafogyasztás nem csökken, akkor az atomenergia nem lesz kizárható. Igaz, ez még nem ment fel a biztonság folyamatos növelése alól. Az atomenergia kiváltásához olyan hatalmas technológiai ugrás kellene, amely sem anyagiakban, sem technikai tudásban nem a természet- és környezetvédő szervezetek kompetenciája, ráadásul nem is látszik elérhetőnek (www.origo.hu/techbazis/hightech/20090514-a-kutyuk-miatt-vesz-el-a-megtakaritott-energia.html). Egyáltalán, ilyen fejlesztések sem látszanak. Ellenben a megújítható energiaforrások nagyobb arányú növelésével (és a hatékonyságnöveléssel) reményeim szerint évtizedes távlatban kiválthatjuk a fosszilis energiahordozók jelentős hányadát legalábbis a fűtésben és lakossági villamosenergia-fogyasztásban.
Budapest, 2009.05.14
