HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

A földrengés és tsunami által sújtott Fukushima I atomerőmű

2011.04.12. 17:41 :: flegman

TEPCO Tepco kamera Tepco fotók  NISA MEXT JAIF Fukushima pref.

IAEA WHO
IAEA Briefings 

 NHK Nikkei Kyodo
Tepco beszámolók
Tepco handout-ok
 OAH OKF OSSKI NEI wnn  nucnet   nukinfo

Japán helyi idő: magyar idő+7 óra (téli időszámításkor +8 óra)

A poszt összefoglalja az érintett atomerőmű reaktorának felépítését és az angol nyelvű japán és nemzetközi sajtóból elérhető aktuális információkat. A 2011. március 28. előtti frissítések átkerültek ide.

Dr. Aszódi Attila (BME NTI) folyamatosan frissített helyzetelemzései: link (a korábbi anyagokkal együtt). A hivatkozott előadás az Atomic Energy Society of Japan oldalán elérhető.  

Update 2011 0804 2230 CET: A mai naptól a frissítések itt érhetők el.

Update 20110802 2320 CET: NHK/Tepco: A fukushimai telephelyen az 1-es és 2-es reaktor épület között található területen, egy szellőző vezetékhez közel, augusztus 1-jén 10 Sv/h dózisteljesítményt mértek. A három munkás, aki a méréseket végezte, a becslések szerint 4 mS dózist kapott. NHK: A mai nap folyamán mérték a legmagasabb zárttéri sugárzást is, a 2-es reaktor épület második emeletén, 5000 mS/h-t. NHK: A japán kormány úgy döntött, hogy a különböző szervezetek koordinálásával átfogó sugárzási monitorozásba kezd 6 különböző területen (többek között: levegő, víz, talaj és élelmiszer). 250 monitorozási pontot jelölnek ki az országban és a tervek szerint augusztus közepére egy web oldalon is követni lehet ezen mérések eredményeit.

Update 20110801 1245 CET: Mainichi: 0731-én újabb rengés volt Fukushima közelében, a Richter-skála szerint 6,5-ös rengés az atomerőműnél nem okozott problémát. Mainichi: kesebb, 5,4-es erősségű rengés volt Hokkaido közelében is. NHK: új dekontamináló berendezést telepítettek, hamarosan üzemelni fog a SARRY elnevezésű víztisztító rendszer. NHK: tesztüzem után üzembe helyezik az 4. blokk pihentető medencéjéhez épített új hűtőrendszert. Ezzel a tervek szerint 55 °C-ra fogják tudni csökkenteni a 4. blokki pihentető medence vizének hőmérsékletét. A 2. és 3. blokk pihentető medencéinek hűtése már megoldott, az 1. blokki medence hűtőrendszerét a jövőben építik ki. NHK: A miniszterelnök kritizálta a NISÁ-t (nukleáris hatóságot), mert állítólag egy négy évvel ezelőtti lakossági fórumon arra bíztatta a Chubu Electric-et, hogy (alkalmazottain keresztül) atomenergia-párti kérdésekkel befolyásolják a közvélemény. Chubu Electric: A cég jelentős fejlesztéseket fog tenni a Hamaoka atomerőműnél: 1,6 km hosszan 10-12 m magas beton cunami elleni védőfalat építenek, illetve számos ún rendszert fognak kiépíteni elárasztás elleni védelemre, a villamos betáplálás biztosítására teljes hálózatvesztés esetén, stb. A fejlesztések a tervek szerint 2012 decemberéig készülnek el. Részletek itt. A Hamaoka atomerőmű kb. 450 km-re dél-nyugatra van Fukushimától, 210 km-re Tokiótól. A Hamaokát 2011. májusban álíltották le azért, hogy megerősítse a szökőár elleni védelmet (wnn).

Update 20110728 2250 CET: Továbbra is problémák vannak a dekontamináló berendezéssel. A Tepco kiadott egy összefoglalót a nagyaktivitású vizek rövid- és középtávú tárolásáról és kezeléséről. Ebben megtalálható a július 26-dikai állapot és az augusztus 2-dikára tervezett.

Megjegyzés (YB): Ne felejtsük el, hogy a 2011. március 11-én történt földrengés és az azt követő cunami következtében mintegy 25 000 ember meghalt, vagy eltűnt (jav. - friss adat 20110809: halottak száma 15 ezer felett, eltűntek száma 5000 felett, link), 450 000 fölött van a romba dőlt vagy megsérült épületek száma. Ezeket mind a földrengés és a cunami okozta. Százezres nagyságrendben élnek emberek átmeneti táborokban, menhelyeken. Ne felejtsük el, hogy ezeknek a károknak, veszteségeknek része a fukushimai egyes atomerőmű sérülése, és nem kiváltója. A mai hírekből gyakorlatilag kikopott a földrengés és a cunami szó, maradt a sugárszennyezett Fukushima, pl. az indexen, mintha az összes áldozat és kár az atomerőmű balesetéhez lenne köthető, pedig ez nem így van.

Update 20110726 1100 CET: Tepco/IAEA: A NAÜ főigazgatója, Amano Yukiya meglátogatta a baleszetet szenvedett atomerőművet. NHK: az állam visszavásárolja a szennyezett marhahúst, amennyiben annak cézium szennyezettsége meghaladja a korlátot. NHK: az új, SARRY nevezetű dekontamináló berendezés a mai nap folyamán megérkezik a Fukushima I telephelyre. A berendezéssel csökkenthető az azon átvezetett víz radioaktivitás-koncentrációja, a SARRY-t a korábban telepített, a tervezettnél kisebb kapacitáson üzemelő berendezések mellett fogják használni. JAIF: a Námetországban világbajnokságot nyert japán női labdarúgó válogatott két tagja is korábban a Tepco-nál dolgozott, illetve a Tepco csapatánál játszott.

Update 20110724 2130 CET: NHK: Az 1-es reaktor tartályának aljában mért hőmérséklet 6 napig folyamatosan 100°C alatt volt. NHK: Tepco megviszgálja a dekontamináló berendezés csővezetékének belsejét, hogy nem tömődött-e el, mert a tervezett 50 t/h helyett már csak 39 t/h a térfogatáram. Kiépítenek a dekontamináló berendezéshez egy második kört is, hogy megnézzék, javul-e a kapacitás.

Update 20110721 1110 CET: NHK: Elérte a Ma-on tájfun a sérült atomerőművet. Kedd és csütörtök között 115 mm csapadékot mértek Namie-ban (az erőműtől északra). Ennek következtében 1 nap alatt 44 cm-rel emelkedett az 1. blokk alatt összegyűlt víz szintje, jelentette be a Tepco, a cég szerint azonban ez még nem jelent közvetlen veszélyt. A WNN összefoglalót közöl a fukushimai kibocsátások csökkenéséről. Ezek szerint a jelenlegi kibocsátások miatti külső sugárterhelés már az erőmű kerítésénél is valamivel kisebb többletdózist ad, mint a természetes háttérsugárzás. Ez azonban csak a mostani kibocsátásokra érvényes, a korábbi kibocsátások miatt mintegy 1000 km2-nyi területen meghaladja a 20 mSv/év-et a dózisteljesítmény a kiülepedett Cs-137 miatt.

Update 20110719 1410 CET: TEPCO kiadott egy viszonylag részletes összefoglalót, melyben kitérnek a reaktorok és pihentető medencék állapotára, összefoglalják az elvégzett munkát és megjelölik az elérendő célokat. Szó van benne többek között a radioaktív folyadékok tárolásáról, a talajvíz-, talaj- és atmoszféra megóvásának lépéseiről és egyéb fontos intézkedésekről. A jelentések letölthetők itt. NHK: Fukushima és Niigata prefektusban további farmokról derült ki, hogy radioaktív céziumot tartalmazó szénával etették a marhákat. Fukushima prefektusban talált szénák cézium-tartalma 520-szorosa a standardnek, míg a niigataiban 15-szerese. 

Update 20110718 1400 CET: NHK/Tepco: Fukushimában acéllemezekkel várják a közelgő Ma-on tájfunt. A hármas blokk turbinacsarnokának sérült tetőszerkezetét erősítik így meg a közelgő rossz időjárást megelőzően. NHK: Az 1. blokki hűtőrendszer forgalma lecsökkent 3,8 köbméter/óráról 3 köbméter/órára. Nem ez az első eset, hogy az átmeneti baleseti hűtőrendszer nem megfelelően működik. A 2. blokkon hasonló szivattyúval eddig nem tapasztaltak gondokat.

Update 20110714 1530 CET: NHK1: A francia dekontamináló berendezés működését megint fel kellett függeszteni, mert szerda délután eltört egy műanyag csatlakozó. Csütörtök késő délutáning sem tudták helyettesíteni az eltört polivinil-klorid alketrészt. Már korábban is okozott problámát ennek a csatlakozónak a meghibásodása, tehát úgy néz ki, hogy ez egy struktúrálisan gyenge eleme a berendezésnek. NHK2: A Toshiba cég kifejlesztett egy dekontamináló berendezést, mely párhuzamosan működne a francia berendezéssel. Az új berendezés a Sarry névre hallgat, és csütörtökön mutatták be a médiának. Ez 14 tartályból áll, melyek 1,4 méter szélesek és 3,6 méter magasak. Ásványi anyagokat helyeznek bennük, melyek adszorbeálják a céziumot és stronciumot, így milliomod részére csökkentik a szennyezett víz aktivitását.

Update 20110712 1315 CET: JAIF/Tepco: a 3. blokki nitrogén-befecskendezés biztosításához folytatják a szükséges vezetékek helyreállítását. A terv szerint 2011. július 17-re működnie kell a 3. blokki nitrogénrendszernek. Eddig hat, elhárításon dolgozó személy dózisa haladta meg a 250 mSv korlátot (az ő értékeik 308-678 mSv között alakultak). JAIF/Tepco/Tepco: 2. blokkban a július 8-i robottal végzett mérések során magas levegődózis-intenzitást és aktivitás-koncentrációt mértek: 10-50 mSv/h, illetve a hatósági korlátnál 20-60-szor magasabb aktivitás-koncentrációt. NHK: a francia víz-dekontamináló berendezést továbbra sem sikerül megfelelően üzembe helyezni.

Update 20110710 2200 CET: JAIF1: TEPCO becslései szerint a fukushimai telephelyen a szökőár magassága 13,1 m volt. Minami Soumában (25 km-re fekszik a telephelytől), nem fogyasztásra szánt marhában 2300 Bq/kg volt a cézium aktivitás-koncentrációja, míg a határérték 500 Bq/kg. JAIF2:A TEPCO a hatóságok közreműködésével közép- és hosszútávú tervet készített az erőmű leszerelésére. A sérült fűtőelemrudak eltávolítása 2021-ben kezdődhet meg, ha rendelkezésre áll a megfelelő technológia. Az épületek eltávolítása és a terület teljes megtisztítása több tucat évet vehet igénybe. A munkások kérésére pszichológusokat küldenek a telephelyre, hogy segítsenek nekik feldolgozni a sugárzástól való félelmüket. 

Update 20110707 1400 CET: JAIF/Tepco: Először 80%-os kapacitáson stabilizálják a reaktor(ok) hűtésére reciklált dekontaminált nagyaktivitású vizet használó hűtőrendszert, és csak később fogják emelni a rendszer kapacitását - ha az megbízhatóan üzemel. NHK: Japán is "stressz-teszteket" fog végezni országa atomerőművein. Ezzel kapcsolatban Genkai polgármestere visszavonta a Genkai atomerőmű már kiadott visszaindítási engedélyét, és inkább megvárja a tesztek elvégzését, eredményeit (NHK).

Update 20110706 2050 CET: NHK1: TEPCO vizsgálni kívánja, hogy a víztisztító berendezések miért működnek jóval a névleges kapacitásuk alatt. Szerdán 10 óráig 14.760 tonna vizet dekontamináltak, ami 43 t/óra kapacitást jelent. Ez 14%-kal marad el a tervezett 50 t/óra kapacitástól. A tárolókapacitás- és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok helyzetéről összefoglaló jelentés a TEPCO-tól itt. NHK2: Megkezdték az 1-es, 3-as és 4-es reaktorok védősátrához szükséges részlegesen összeszerelt szerkezetek átszállítását a fukushimai telephelyre, az onnan 50 km-re található Onahama kikötőből.

Update 20110704 1215 CET: JAIF: előkészítik a hármas blokki nitrogén-befecskendezést is, a cél, hogy július 17-ig mindhárom blokkon üzemeljen a nitrogénrendszer. A hármas blokkon a dózisviszonyok hátráltatták eddig a munkát. JAIF: meghatározták a természetes vizekre (tengerre, folyókra, stb) azt az aktivitáskoncentráció-korlátot céziumra és jódra, mely mellett fürdésre alkalmasnak tekinthetők a vizek. Fukushima prefektúra egyik tengerparti fürdőhelyét leszámítva az országban az értékek sehol nem érték el a detektálási határt sem, a fukushimai Iwaki partján is  akorlát alatt van a mért érték. Tepco: az 5-ös blokk leállási/remanenshő eltávolító hűtőrendszerének (RHR) legkülső, tengervizes hűtőkörén a flexibilis vezetékek egyike megsérült, ezért ennek a szivattyúját a vezeték cseréjéig rövid időre le kellett álíltani (fotó, séma).

Update 20110701 1400 CET: Sikerült néhány munkásnak bejutnia a 4-es reaktorépület 5-dik emeletére, ezen a szinten található a pihentető medence is. Erről képek: 1 és 2 Az épületben járt munkások kevesebb, mint 1 mS dózist kaptak, így már lehet ott dolgozni (dózisteljesítmény<1mS/óra). Ebben a pihentető medencében is szeretnék cirkuláltatni a vizet, de az ehhez szükséges egyik szelep a törmelékek alatt van, ezért a törmeléket meg kell próbálni eltakarítani. A víztisztító rendszerrel egybekötött hűtőkörről a folyamarába itt (TEPCO). TEPCO: Július 1-jétől tovább erősítik a vészhelyzeti orvosi szolgálatot a fukushimai erőmű területén dolgozók részére. Egy új kezelőt adtak át, ahol 24 órában olyan orvosok ügyelnek, akik járatosak a különböző sugárzásokat elszenvedett páciensek kezelésében. NHK1: Az új hűtőrendszer kezelési útmutatójának pontosítására van szükség, hogy megelőzzék az emberek által elkövethető hibákat és így a rendszer működésének felfüggesztését. TEPCO szerint többnyire emberi hibák okozták a víztisztító rendszer működésének hibáit. Az új rendszert, mely több különböző típusú berendezésből áll, gyorsan kellett összerakni és nem volt a munkásoknak elég idejűk gyakorolni a rendszer működtetését és karbantartását. Jelenleg a dekontamináló és víztisztító rendszer üzemszerűen működik. NHK2: A 3-as reaktorépületbe az elszenvedhető magas dózis (maximális mért dózisteljesítmény az épületben: 170 mS/óra) miatt nem lehet bemenni, ezért egy amerikai távirányítású robot segítségével megpróbálják feltakarítani a földet, majd munkásokat küldenek be, hogy megnézzék csökkent-e a sugárzás mértéke. Ha sikerül jelentős mértékben csökkenteni a sugárzást, akkor megkezdik a nitrogén adagoló rendszer installálását. NHK3: TEPCO csütörtökön átadott egy jelentést a japán Egészségügyi Minisztériumnak, melyből kiderül, hogy az áprilisban a fukushimai telephelyen dolgozó csaknem 4300 ember felénél elvégezték a szükséges vizsgálatokat a kapott dózisra vonatkozóan. Eddig nem volt olyan munkás, aki több, mint 250 mS dózis terhelést kapott volna. Egy munkás kapott 111 mS, míg másik kilenc 50 és 100 mS közötti dózis terhelést. A Minisztérium elrendelte a dolgozók másik felének azonnali vizsgálatát és ennek jelentését július 13-dikai határidővel. A márciusban dolgozók csaknem teljes vizsgálatát befejezték, melyből kiderült, hogy 3 dolgozó elérte és további 4 feltételezhetően elérte a 250 mS dózis terhelési korlátot.

Update 20110629 0030 CET: JAIF, Tepco: Különböző rendszerek kisebb mértékű szivárgásai akadályozzák a helyreállítást: a dekontaminált vizet hűtővízként recirkuláltató rendszer tömlőinek szivárgása miatt ezt a rendszert egy időre fel kellett függeszteni; a 6-os blokk turbinacsarnokában felgyűlt víz tárolására használt tartály vízszintmérője leesett a helyéről, és ez is szivárgást okozott. A nemrég kinevezett balesetelhárításért felelős miniszter, Hosono Goshi reményei szerint 2011. július közepén szűkíteni lehet az evakuációs zónát. NHK: a 2-es blokk konténment tartályába nitrogént juttattak (hidrogénrobbanás megelőzése végett). Az 1. blokkba már korábban megkezdték a nitrogén szivattyúzást, a 3. blokkon lassan haladnak a nitrogénrendszer kiépítésével, itt még nem üzemel a nitrogén-betáplálás. NHK: megkezdték az 1. blokkra felépíteni az átmeneti védősátor szerkezetet, ehhez telepítettek egy megfelelő darut. Eközben az 50 km-re lévő Onahama kikötőben már folyik a szerkezet egyes részeinek összeszerelése, majd ezeket a modulokat júliusban kezdik a telephelyre szállítani.

Update 20110626 2345 CET: TEPCO bórsavat kezdett adagolni a 3-as reaktor pihentető medencéjébe, hogy megakadályozza a fűtőelemeket pozícióban tartó lemezek korrózióját. A medence pH-jának növekedését (11,3) valószínűleg a medencébe hulló betondarabokból kioldódó Ca(OH)2 okozza. A 2-es reaktor konténmentjébe nitrogén gázt fognak injektálni, miközben mérik a dózisteljesítményt a környéken, mert előfordulhat, hogy a beadagolás következtében csekély mennyiségű radioaktív gáz kerül ki. TEPCO tervei szerint hétfőn megkezdik a víztisztító és dekontamináló berendezéseket üzemszerűen, teljes kapacitással használni. A tesztek során sikerült 5400 tonna vizet megtisztítani, így a tárolók egészen biztosan nem fognak megtelni július 5-dikéig (NHK)

Update 20110623 1440 CET: A NAÜ honlapján elérhetők az "IAEA Ministerial Conference on Nuclear Safety" konferencia előadásai, köztük a fukushimai baleset értékeléseivel.  A NAÜ kritizálta a japán szerveket, hogy nem volt megfelelő a közvélemény tájékoztatása, illetve az ismert adatok is eleinte akadozva jutottak el a nemzetközi szervezetekhez (NHK). A víztisztító és dekontamináló berendezések különböző problémák miatt pillanatnyilag nem működnek, tesztjeik, javításuk folyamatban (JAIF). Képek, magyarázat a 4. blokki pihentető medence megerősítéséről (Tepco).

Update 20110621 2220 CET: NHK: Ma délutántól újra tesztelik a víztisztító berendezést. Pénteken 5 óra működés után le kellett állítani a víztisztító berendezést, mert túl magas volt a dózisteljesítmény a berendezés felületén (elérte a leállási kritériumot). JAIF közleménye szerint a tisztítandó víz aktivitása jóval magasabb volt, mint gondolták. Hétfőn a TEPCO kísérleteket végzett különböző adszorbensekkel és megállapították, hogy ezeket sűrűbben kell cserélni, mint azt előzetesen számították és a berendezésen átfolyó víz térfogatáramát, annak szennyezettségének függvényében változtatni kell, vagy keverni a különböző aktivitású vizeket. A víztisztító berendezések minél hamarabbi üzembe helyezése szükséges, mert a szennyezett vizek tárolására rendelkezésre álló tartályok körülbelül egy hét alatt megtelnek. Ennek lassítása érdekében az 1-es és 2-es reaktornál fél, a 3-asnál 1 m3-rel csökkentették a beszivattyúzott víz mennyiségét. Hétfőn folytatták a 4-es reaktor épületben található pihentető medence megerősítését, úgy hogy 32 vaspillért építettek be a medence alatti emeletre, a pihentető medencét alátámasztani. Mindegyik 8 méter magas és 40 tonna az összsúlya. Június végére a vaspilléreket körbe is akarják betonozni. Ha befejezték a megerősítést, akkor hasonló hűtést szeretnének kialakítani, mint a 2-es reaktor pihentető medencéjénél. Remélik, hogy ezek után csökkenteni tudják a jelenleg 86°C-os pihentető medence vizének hőmérsékletét. 

 

Update 20110620 1030 CET: Tepco: június 19-én kinyitották a kettes blokk légzsilipet, és levegőt engedtek ki a reaktorépületből. Ezzel sikerült bent csökkenteni a páratartalmat. Ez szükséges ahhoz, az a munkások be tudjanak menni a blokki helyiségekbe. NHK: az egyik dekontamináló berendezést le kellett állítani, mert a vártnál magasabb aktivitásszinteket mértek a berendezésnél. NHK: japán egyetemek, intézetek által fejlesztett robotot vittek a Fukushima II atomerőműbe, az eszköz szintén az elhárítosn fog dolgozni. NHK: szülők és tanárok együtt dekontaminálták az egyik Date városi iskolát. Mintegy nyolcvanan vettek részt a munkában, nagynyomású vízsugárral lemosták az ablakokat, teraszokat, stb.

Update 20110615 1030 CET: NHK: Egy francia dekontamináló berendezés tesztelését is elkezdték, ez szintén a radioaktív víz aktivitásának csökkentésére alkalmas. A víztisztító berendezésekre azért van szükség, mert a rendelkezésre álló tároló kapacitások is korlátosak. NHK: A hónapban elkezdik felépíteni az 1. blokk sérült épülete fölé az átmeneti védősátor szerkezetet. Később hasonlót építenek majd a 3. és 4. blokk fölé is. A Tepco oldalán láthatók tervek a szerkezetre és az építés menetére vonatkozóan, illetve az Onahama kikötőben már (értelem szerűen inaktív környezetben) gyakorolják az építés lépéseit.

Update 20110612 2320 CET: NHK: Az amerikai Kurion cég által szállított víztisztító berendezés pénteki tesztelése során hibát észleltek az egyik egység működésében a négy közül. Az egyik szelep meghibásodott, de mára sikerült a hibát kijavítani. A négy egység együttesen 50 tonna vizet tud megtisztítani óránként. Ez a víztisztító berendezés zeolitot tartalmaz, amely a céziumot távolítja el a vízből. A víztisztító rendszer több, sorba kötött berendezésből áll, ennek csak egyik részre a céziummentesítő. A rendszerben sor kerül még olajmentesítésre, sótalanításra és a többi radioaktív izotóp eltávolítására is. A rendszer minden berendezését körülbelül egy hétig tesztelik. A megtisztított vizet a reaktorok hűtésére akarják használni. Az újonnan rendelkezésre álló berendezések nem földrengésállóak, de a helyzetre való tekintettel működésbe kell helyezni ezeket. NHK: Felül kell vizsgálni a 4-es reaktor pihentető medencéjének hűtését, mert a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy a medence vizét 80°C alá hűtsék. Pénteken munkások jártak a 4-es reaktorcsarnokban, ahol a pihentető medence található és megállapították, hogy nehéz a pihentető medencénél dolgozni, a berendezések tönkrementek és mindent törmelék borít. A sérült vezeték kijavítása meglehetősen nehéz feladat, és az sem tisztázott, hogy van-e másik vezeték, amit a hűtéshez használhatnának. Péntekről (NHK): A TEPCO tájékoztatása szerint a 3-as reaktorcsarnokban még mindig túl magas az aktivitás ahhoz, hogy a munkások ott dolgozzanak. Csütörtökön 9 munkást küldtek az épületbe 20 percre, hogy kísérletet tegyenek a reaktor stabilizálásának megkezdésére. A konténment mellett a mért dózis 100 mSv/óra volt. A TEPCO azt nyilatkozta, hogy a telephelyen dolgozók dózisa 5 mSv/óra alatt kell hogy maradjon. Mivel mind a 9 munkás többet kapott ennél a dózisnál, így ott felfüggesztették a munkát. A NISA tervei szerint nitrogént fognak a konténmentbe fecskendezni, hogy elkerüljék a felhalmozódott hidrogén berobbanását és cirkulációs hűtőrendszer kialakítását is tervezik. 

Update 20110609 2330 CET: A japán kormány kiadott egy összefoglaló tanulmányt a fukushimai balesetről, elérhető itt. Az anyag megállapításai közül néhány: a Fukushima Daiichi atomerőmű nem volt megfelelően felkészülve-felkészítve egy ilyen nagyságú szökőárra; a nukleáris biztonsági előírások és a balesetelhárítási eljárások felülvizsgálata szükséges; a balesetelhárítást nehezítette, hogy az atomerőmű szellőző-lefúvató rendszere nem volt képes a súlyos baleseti körülményeket lekezelni, ez is oka volt a jelentős környezeti kibocsátásnak; a létesítmények szökőárvédelmét, az üzemzavari-baleseti villamos ellátást javítani, fejleszteni fogják; a kormány, illetve helyi hivatalok kommunikációja nem volt megfelelő. Változtatni fognak a hatósági struktúrán is, a NISA a jövőben nem a METI (ipari minisztérium) része lesz, valamint felül fogják vizsgálni, hogyan lehett hatékonyabb a felelősség elosztása a NISA, a kormány alá tartozó nukleáris biztonsági bizottság és a helyi szervezetek között. (wnn, nucnet)

Update 20110606 1210 CET: Tepco: NISA: két elhárításon dolgozó személyt kórházba szállítottak rosszullét miatt, radioaktív kontamináció nem történt. NHK: a Nuclear Safety Commission (mely a közvetlen hatósági feladatokat ellátó NISA kormányfő alá tartozó szakfelügyelő testülete (kb...)), vezetője nagyon kritikus nyilatkozatot tett, eszerint ők maguk sem vették eléggé komolyan a hosszabb időtartamú teljes hálózatvesztés (a villamos hálózati kapcsolat, a tartalék áramfejlesztők teljes elvesztése jelentősebb időre) lehetőségét és annak súlyosságát, ami mulasztásnak tekinthető, és a nukleáris biztonsági irányelvek felülvizsgálata szükséges.

Update 20110602 2310 CET: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek megjelent egy előzetes összefoglaló tanulmánya a fukushimai balesetről (NAÜ összefoglaló, NAÜ cikk), melyben megállapítják, hogy több Japánban lévő atomerőmű esetében alábecsülték a cunami veszélyt. Az atomerőművek tervezőinek és üzemeltetőinek gondoskodni kell a megfelelő védelemről a természeti katasztófák ellen, és időről időre felül kell vizsgálni ezeket az értékeléseket a rendelkezésre álló új információk és tapasztalatok fényében. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magassági védelemnek, a fizikai szeparációnak, a diverzitásnak és redundanciának olyan mértékűnek kell lennie, hogy extrém külső események, különösen elárasztás esetén is megfelelően működjenek. A NAÜ látogatás képei itt: NAÜ fotókKyodo: A Nagasaki Egyetemi Kórházban (Nagasaki University Hospital) vizsgáltak 87 olyan embert, akik Fukushima Prefektúrában dolgoztak, körülbelül egy hétig. A vizsgálat szerint 34 ember szervezetében tudtak kimutatni radioaktív jódot és csak néhányuknál céziumot. Mindegyik esetben annyira alacsony a radioaktív izotópok mennyisége, hogy nincs egészségiügyi kockázata.

Összefoglaló 20110601 0010 CET: A JAIF összefoglaló táblázata (és a Tepco 0515-én közzétett jelentése) szerint a Fukushima I 1., 2. és 3. blokkjának reaktorában a zóna súlyosan sérült, a zóna - minden bizonnyal - leolvadt. Mindhárom blokk konténment tartálya sérülhetett. A reaktorokba és a konténment tartályokba folyamatos a vízbefecskendezés, ez a balesetelhárítás része. A Tepcó-nál élő kamera  közvetít a F I 1-4. blokk közeléből. 87 oldalas összefoglaló angol nyelven a Tepco-tól (31 MB), 2011. május 24-én közölték. Összefoglalja a földrengés és a cunami lefolyását, közvetlen hatásait, a balesetelhárítási lépéseket blokkonként.

Update 20110504 1715 CET: Nikkei/Kyodo: a kormány a következő év elején fogja felmérni, a Fukushima I és II környezetéből a kitelepítettek visszaköltözhetnek-e otthonaikba. NHK: a Tepco olyan berendezést fog üzembe helyezni a tervek szerint május végén, amellyel dekontaminálni lehet a tengervizet, azaz eltávolítják a radioaktív szennyezőket.

Update 20110502 1400 CET: NHK: A Tepco elnökhelyettesének véleménye szerint ugyan a március 11-i földrengés és szökőár minden elképzelésnél nagyobb erejű csapás volt, de a fukushimai erőműnél nem tettek meg minden előzetes óvintézkedést, így az atomerőmű balesete emberi mulasztásra is visszavezethető. Az elnökhelyettes ezt Iitate faluban mondta egy lakossági fórumon, ahol a cég elöljárója ismételten elnézést kért a kialakult helyzetért. NHK: Kan miniszterelnök szerint a kormány és a Tepco mulasztásokat követett el, melyeknek szerepe volt a fukushimai atomerőmű balesetében és a súlyos helyzet kialakulásában. A miniszterelnök szerint sem a kormány, sem a Tepco nem foglalkozott olyan biztonsági kérdésekkel, melyek már a március 11-i földrengés előtt ismertek voltak. A miniszterelnök egy bizottsági ülésen feltett kérdésre válaszolva mondta, az atomerőművek azzal a kiinduló feltételezéssel üzemelnek, hogy hálózatvesztés esetén a tartalék dízelek biztosítják az elektromos ellátást, amennyiben ezek nem üzemeltethetők, az súlyos következményekkel jár.

Update 20110501 1920 CET: NHK: A TEPCO előkészíti a radioaktív víz elszállítását átmeneti tárolókba. A NISA szerint is elsőbbséget élvez a legszennyezetebb vizek elszállítása a 2-es reaktorból. TEPCO felvetette annak lehetőségét, hogy még egy szivattyút üzembe helyeznek, így gyorsíthatják a víz áthelyezését. A NISA szerint (mivel a tároló kapacitások végesek) erre csak akkor van szükség, ha az alagútban a vízszint 12 cm-rel nő egy hét alatt. NHK: A fukushimai atomerőmű további védelmének érdekében 12 méter magas ideiglenes gátat emelnek. Szintén tervezik a 2-es és 3-as reaktorok alagutakhoz vezető lejáratainak betonnal történő feltöltését, hogy megakadályozzák a nagyaktivitású radioaktív vizek óceánba jutását. Acél oszlopokat helyeznek a 4-es reaktor pihentető medencéje alá és betonnal is megerősítik azt, hogy az utórengések nehogy további károkat okozzanak. NHK: TEPCO vasárnap délután kezdi a nagyaktivitású víz átszivattyúzását a 6-os (?) reaktor turbinacsarnokából a tároló tartályokba. Április 19. óta 2560 tonna vizet szivattyúztak a telephelyre. Az alagútban a víz szintje 84 cm-rel volt a talajszint alatt vasárnap reggel, ami 4 cm-rel kevesebb, mint mikor a munkát kezdték. Egy 40-es éveiben járó nő, aki a telephelyen az orvosi rendelőben dolgozott, 7,49 mSv dózis terhelést kapott, ami másfélszer nagyobb, mint a hatósági küszöb (5 mSv/3 hónap (NISA), az elhárításon dolgozó férfiaknak a megemelt küszöb 250 mSv összesen). Március 23. óta nem dolgozhatnak nők a telephelyen, az érintett asszony március 15-ig dolgozott az erőműben, utána áthelyezték máshova a prefektúrában. NHK: A Japán Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy hét (23-ból) kismama anyatejében Közép- és Észak-Kelet Japánban radioaktív anyagokat találtak, de ezek mennyisége annyira alacsony, hogy nem jelentenek veszélyt gyermekeikre. Az Iwaki városból származó anyatej mintában 3,5 Bq/kg jódot és 2,4 Bq/kg céziumot mutattak ki. A többi prefektúrából származó anyatej mintákban maximum 2,8 Bq/kg radioaktív anyag volt kimutatható. Japánban nincsenek határértékek az anyatejben található anyagokra, de a csecsemőknek adható ivóvízre és tejre a határérték 100 Bg/kg jód és 200 Bq/kg cézium, tehát az anyatejekben kimutatható mennyiség ezeknél lényegesen kevesebb.

Update 20110429 1600 CET: Tepco: vettek mintát a 4. blokki pihentető medence vizéből, hogy megmérjék annak izotóp-összetételét és aktivitás-koncentrációját (ha más nem, az látszik a közölt eredményből, hogy normál üzemben nagyon alacsony ennek a víznek az aktivitása). A youtube-on elérhető egy videó, ahogy benéznek a 4. blokki csarnokba, és a pihentető medencébe belógatnak egy kamerát (link), a cryptome oldalra pedig fel van töltve egy rövid videó arról, amit a medencébe belógatott kamera látott, link. NHK: Az amerikai nukleáris hatóság, a US NRC szerint a fukushimai helyzet javul, de továbbra is nagyon nagy figyelmet igényel.

Update 20110426 2300 CET: Tepco: megkezdték a pormegkötő anyag terítését a telephelyen a radioaktív kihullás felkeveredésének elkerülésére. Az 1. blokkba ismét beküldték a távirányítású robotot, ennek segítségével arra következtetnek, hogy az 1. blokk konténment tartályából nincs jelentős vízszivárgás. A telephelyen mért levegő aktivitáskoncentráció-értékek e legutóbbi mérések szerint nem érik el a dolgozókra vonatkozó korlátokat. A tengeri aktivitás-koncentrációk folyamatosan csökkenek a Fukushima I közelében, egyes mérési pontokban 1-4-szer magasabb a normál üzemi kibocsátási korlátnál. Az adatok között szerepelnek néhány környező település közelében, illetve a partoktól 3-8-15 km-re mért értékek is. A korábbi kibocsátási pontokban az aktivitás-koncentrációk 1-3 nagyságrenddel haladják meg a kibocsátási korlátot, az értékek az elmúlt hetekben folyamatosan csökkennek.
NHK: Miyagi prefektúra vezetője meglátogatta az Onagawa atomerőművet. Az atomerőmű mindhárom blokkja automatikusan leállt a 2011. március 11-i földrengéskor, a blokkok azóta is leállított állapotban vannak. Itt a 2. blokk hűtőrendszerének egyik generátorának egyik vezetéke meghibásodott a betörő víz miatt. A kormányzó megnyugtatta a lakosságot, hogy a blokkok biztonságos leállított állapotban vannak, az atomerőmű újraindítását csak akkor fogja majd engedélyezni, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy megfelel a mostani, és a március 11-i földrengést követően felülvizgált, valamint új biztonsági előírásoknak.

Update 20110422 1500 CET: Kyodo: Fukushima prefektúra vezetője közölte, soha nem fog hozzájárulni, hogy a Fukushima Dai-ichi atomerőmű újra üzemeljen. Kyodo: A 20 km-es kiterlepítési zónába - az állapotok javulásáig - ezentúl nem engedélyezik a belépést, illetve a kitelepítés is kötelező érvényű. Korábban már közölt híreket megerősítve néhány, a 20-km-es körön kívüli településen is bevezetik a kötelező kitelepítést, a lakosoknak - kb. 10 500 főnek - május végéig kell elhagyniuk otthonaikat. NHK: a Tepco folytatja a szennyezett víz és törmelék eltávolítását. Az épületek között, mellett található nagy mennyiségű törmelék aktivitása magas, távirányítású gépeket alkalmaznak, és jelenlétük nehezíti az elhárítást. A nagyaktivitású víz szintje 7 cm-rel csökkent.

Update 20110419 2345 CET: NHK: a japán védelmi minisztérium felvételt közölt az elhárításon dolgozók központjáról, videó itt. A felvételen látható, ahogy az önvédelmi erők járművét lemossák, kézi dózismérővel ellenőrzik a védőruhás munkásokat, illetve pár képen dobozokban a védőfelszerelést, stb. NISA: a 3. blokkba 30 tonna frissvizet pumpáltak be betonszivattyúval, négy konténernyi törmeléket szedtek össze távirányítású gépekkel, befejezték a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények szigetelését, a hatóság jóváhagyta a nagyaktivitású víz radioaktívhulladék-kezelő létesítményekbe történő átszivattyúzását.

Update 20110419 1515 CET: Kyodo: Kedden megkezdték a nagyaktivitású víz eltávolítását a 2-es reaktor turbinacsarnokából. Ebben a csarnokban 25 000 tonna nagyaktivitású víz van, melynek dózisteljesítménye eléri az 1000 mSv/órát. A telephelyen összesen csaknem 70 000 tonna szennyezett víz található.  NHK: A TEPCO nyilvánosságra hozta a reaktorépületek belsejében készült fényképeket, melyeket vasárnap és hétfőn készítettek a távirányítású robotok. Megállapították, hogy az 1-es és 2-es reaktorépületekben (a földön) nincs víz, míg a 3-as reaktorépület esetében a képek alapján ez nem volt megállapítható. A robotok által készített képekből pár elérhető a cryptome oldalon.

Update 20110418 2230 CET: NHK: Távirányítású robotokat küldtek be az 1. és 3. blokkba, a reaktorépületbe, hogy készítsenek felvételeket, illetve mérjék fel a dózisviszonyokat. Ezt követően a 2. blokkba is beküldik a távirányítású robotokat hasonló célból. A 3. blokkban a robotot törmelék akadályozta a mozgásban. A két vizsgálat során a legnagyobb dózisintezitás 49-57 milliSv/óra volt. Fel kell mérni, hogyan és mennyi ideig mehetnek be dolgozók a reaktorépületekbe, mert a helyreállításhoz (a hűtőrendszerek újbóli üzembe helyezéséhez) szükség van erre. NHK esti hírek itt (videó).

Update 20110418 2215 CET: A Tepco ismertetett egy programtervet arra vonatkozóan, hogy hogyan és mennyi idő alatt lehet stabilizálni és korlátozni, majd helyreállítani a sérült Fukushima I atomerőműben az állapotokat. A feladatokat három csoportra osztották: 1. a reaktorok és a pihentető medencék hűtésének biztosítása stabilan, 2. a radioaktív kibocsátások (víz, por, stb) megszüntetése és a tárolás, 3. a sugárzási helyzet monitorozása és az aktivitások/dózisintenzitások csökkentése. A legfőbb cél, hogy a kitelepített lakosok mielőbb biztonságos környezetbe térhessenek vissza. Mindhárom feladacsoportban két lépésben határozták meg a rövidtávú célokat, az első lépésre három, a másodikra ezt követően három-hat hónapot tervezve. Az ez után tervezett lépéseket tekintik középtávú céloknak. Az azonnali lépések a következők: hidrogén akkumuláció megelőzése (nitrogén befecskendezés) és a nagyaktivitású víz környezetbe áramlásának megakadályozása. A második lépés része ideiglenes épületek emelése a sérült reaktorcsarrnokok fölé, a végleges védőépületek a középtávú lépések között szerepelnek. Az elhárítási munkákat akadályozó dózisviszonyok javítására az első lépések inhibitorok (megkötő anyagok) terítése a por és a benne lévő radioaktív anyagok megkötésére, az aktív törmelék eltakarítása és elszállítása, a sérült reaktorépületekbe szűréssel és szellőztetéssel ellátott védelem építése.

Update 20110415 1930 CET: Tepco: A kiesett kapacitások pótlására rövid határidőn belül három hagyományos erőművet terveznek bővíteni. A megnevezett fosszilis erőműveket gázturbinákkal bővítenék, összesen kb. 1100 MW-nyi teljesítménnyel. Ismét kisaktivitású vizet engedtek a tengerbe (összesen kb 10 000 tonnát), hogy tárolókapacitás szabaduljon fel a nagyaktivitású szennyezett víz számára. A Tepco becslése szerint ez 0,6 mSv éves többletdózist jelent egy felnőtt számára, amennyiben egy éven keresztül Fukushima-közeli halat és tengeri növényt fogyaszt minden nap. JAIF: Az USA már nem javasolja a 80 km sugarú körzet elhagyását, mert a helyzet sokat változott március 16. óta, de a (külföldről) odautazást sem javasolja még. IAEA: Az 1-3. blokkokra tartalék vezetékeket is kiépítenek a hűtővíz biztosítására, a 2., 3. és 4. blokkból továbbra is száll fel füst (vagy gőz).

Update 20110415 1730 CET: Kyodo: A telephely területéről származó talajmintákban a harmadik mintavételezés is plutóniumot mutatott ki. A mintákat március 31-én és április 4-én vették. A minták  plutónium-tartalma megegyezik a kísérleti atomrobbantások idején detektált mennyiséggel. Folytatják a nitrogen gáz 1. blokki konténment tartályba történő befecskendezését (újabb hidrogén-robbanás elkerülése végett), illetve szóba került, hogy a többi blokkon is elkezdik a nitrogén befecskendezését. További acél védőlemezeket helyeznek el a 2-es reaktor hűtését ellátó tengervíz-kivételi helyhez közel. A TEPCO bejelentette, hogy zeolit tartalmú homokzsákokat tesznek a tengerbe a telephelyhez közel, ami adszorbeálja (megköti) a radioaktív szennyezéseket, ezzel csökkentve a Csendes-óceán szennyezettségét. A Japán Nukleáris Társaság (Atomic Energy Society of Japan) szerint reaktorok hőmérsékletét sikerült viszonylag alacsonyan tartani, így el tudták kerülni, hogy nagyobb mennyiségű megolvadt üzemanyag kerüljön a reaktortartály aljára. Miután a megolvadt fűtőelem beleesett a reaktor aljában található vízbe, újra szilárd szemcsékké formálódott, egyenletesen elterülve a tartály alján, így szinte kizárt az, hogy kritikussá váljon. NHK: Továbbra is nagy mennyiségű radioaktív víz van a 2-es reaktor alagútjaiban, ami gátolja a blokki hűtőrendszerek megjavítását. Szerdáig (0413) 660 tonna vizet szivattyúztak át a kondenzátorba. Ennek eredményeképpen 8 cm-t csökkent a vízszint, de péntek reggelre ismét az eredeti szintre emelkedett. Az gyanítják, hogy az óceánba történő szivárgás megszüntetésével most a víz a reaktor alagútjába szivárog. A 2-es reaktor kondenzátora már félig van vízzel (kapacitás: 3000 tonna). A NISA szerint a kondenzátorokat nem lehet teljesen feltölteni az esetleges utórengések kockázata miatt. A TEPCO-nak további tárolási lehetőségeket kell kialakítani.

Update 20110414 2030 CET: Kyodo: A Fukushima Daiichi atomerőmű 1-es és 2-es blokkjához közel a talajvízben kimutatott cézium mennyisége többször emelkedett egy hét alatt. Feltételezések szerint ezt a turbinacsarnokból szivárgó szennyezett víz okozhatja. A legutóbbi jelentések szerint az egyes reaktor közeléből április 6-án vett talajvíz mintában a Cs-137 aktivitás-koncentráció 72 Bq/m3 volt, ami szerdára (április 13.) 400 Bq/m3-re emelkedett. A Cs-134 aktivitás-koncentrációja 1,4-ről 53 Bq/m3-re emelkedett. Kyodo: Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma öt nagy acéltartályt (térfogatukra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok) és egy árnyékolt szállító járművet szállít Fukushimaba, melyek alkalmasak az 1-3-as blokk turbinacsarnokának alagsorában és csatlakozó alagútjaiban található szennyezett vizek tárolására. NHK: Csütörtökön ismét elkezdték árusítani a Fukushima Prefektúra bizonyos területein (500 farmon még mindig tilalom van érvényben) termelt tejet a helyi szupermarketek, de továbbra is ellenőrzik ezeket. NHK: A Fukushima Daiichi atomerőműben az 1-3-as reaktorok hűtését biztosító szivattyúkat és a dízel generátorokat a tengerszinttől számítva 23 m magasra helyezték. Pénteken érkeznek azok a tűzoltó autók és áramfejlesztő járművek, melyeket használni lehetne, ha esetleg egy újabb cunami elmosná a szivattyúkat. Folyamatban van két távvezeték átkábelezése a négy blokkhoz, hogy elkerülhető legyen a teljes „blackout”. TEPCO szintén megfontolja, hogy kiépítsen egy második rendszert a víz reaktorba történő szivattyúzásához. NHK: A Japán Nukleáris Társaság vezető-helyettese azt nyilatkozta, hogy a hűtés helyreállítása után az üzemanyag stabilizálása további 3 hónapot vehet igénybe. Elmondta, hogy rendelkezésre állnak a TEPCO által publikált adatok, mely szerint az 1-es és 3-as reaktorokban az üzemanyag egy része megolvadt, ezek a tartály aljában helyezkednek el. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet jól kezelhető, de egy erős földrengés újabb problémákat okozhat, ha az ismét lehetetlenné teszi az üzemanyag hűtését. Jelenleg a TEPCO legfontosabb feladata a hűtőrendszer helyreállítása.

Update 20110413 2220 CET: Tepco: A legfrissebb értékelések szerint 2011. március 11-én a Fukushima I-et 14-15 m közötti cunami érte, a telephely nagy részét 4-5 m magasan öntötte el a víz. A Fukushima II-t 6,5-7 m magas cunami érte, itt csak mérsékelt volt az elöntés (a két telephely kb. 11 km-re van egymástól). A NISA további vizsgálatokra és elemzésekre kötelezte a céget.

Update 20110413 2200 CET: NHK: Lehet, hogy a 4. blokki pihentető medencében lévő üzemanyag nagyobb része nem sérült. Ezt a pihentető medence vizének nuklidelemzésének előzetes eredményei alapján közölte a Tepco. NHK: Mindeközben a pihentető medencében lévő víz hőmérséklete 90°C köré emelkedett, normál üzem esetén a víz hőmérséklete 40°C körüli. A Tepco becslése szerint a vízszint a normálisnál 5 m-rel alacsonyabb, de a kazetták felett 2 m-rel van. A vízszint közelében 84 mSv/óra dózisteljesítményt mértek (normál üzem esetén normál vízszint mellett a vízfelszín közelében nem mérhető jelentős dózisintenzitás). 0413-án mintegy 195 tonna vizet fecskendeztek a 4. blokki pihentető medencébe, összesen hat óra alatt. Kyodo: a fogyaszthatósági limitet (500 Bq/kg) 25-szörösen meghaladó mennyiségben mértek céziumot Fukushima mellett kifogott halban. Kyodo: a nagyerejű utórengések miatt NISA arra kötelezte a Tepco-t, hogy ellenőrizze a Fukushima I atomerőmű épületeinek földrengésállóságát, és tegyen lépéseket, ha azok nem teljesítik az előírásokat. Az egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint összesen 22 elhárításon dolgozó személy kapott eddig 100 mSv-nél nagyobb összdózist, a legnagyobb érték 198,24 mSv volt. A baleseti elhárításon dolgozók (megemelt) hatósági korlátja jelenleg 250 mSv ("normál" esetben a vészhelyzeti limit 100 mSv). Eddig összesen 700 tonna erősen radioaktív vizet sikerült átszivattyúzni a 2. blokk melletti alagútból a kondenzátorba. NHK: Eddig 8 cm-re csökkent a 2. blokk melletti alagútban az erősen aktív víz magassága.  Kyodo: a március 11-i cunami több mint száz, ilyen esetre kijelölt menekülési pontot sodort és árasztott el.

Update 20110413 0030 CET: Tepco: a helyi idő szerint 0412-én 1407-kor tapasztalt 6,3-as földrengés nem okozott problémát a Fukushima atomerőműben. 0412-én mintát vettek a 4-es blokki pihentető medence vizéből, nuklidtartalmát méréssel fogják meghatározni. 0412-én helyi idő szerint 0638-kor kigyulladt egy kapcsolószekrény a tengeri kibocsátást ellenőrző mintavételező berendezésnél, a tüzet eloltották. JAIF: Fukushima prefektúrában minden eddiginél átfogóbb környezetellenőrző méréssorozatot kezdtek, összesen 2757 mérési helyszínnel. A méréseket a 20 km-es evakuációs zónán kívül végzik. A japán nukleáris biztonsági bizottság (NSCJ) értékelése szerint a fukushimai radioaktív kibocsátások döntő hányada a 2-es blokk nedvesaknájánál történt robbannás következtében és követően történt, március 15-16-án. A Tepco és a kormány is mély sajnálatát fejezte ki az atomerőmű balesete miatt. 20110411-én a 20 km-es zónán kívül is néhány településre kiterjesztették a evakuációs előírásokat (pl. Katsurao falu (30 km-re a telephelytől), Iitate falu (50 km), Kawamata város (60 km) és Minamisoma város (30 km) egyes részei).

Update 20110412 1222 CET

1050 komment · 2 trackback

Címkék: japán földrengés cunami tsunami fukushima

A bejegyzés trackback címe:

https://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr172733265

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Újabb robbanás várható? 2011.03.13. 11:06:01

A legpusztítóbb hatású régióban több mint tízezer áldozata lehet a 9-es erősségű japán földrengésnek, a megerősített halálesetek száma vasárnap délelőtt már elérte a nyolcszázat. Fennáll a veszélye egy újabb robbanásnak a fukusimai erőműben.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nakia 2011.04.22. 08:23:45

@dchard: Képem nincs, és úgy látom nem is kaptál. Néhány szóval megpróbálom leírni, ha ezeket ismered -- akkor sorry. Szóval a tartályon belül van egy acélhenger (régen reaktor aknának hívták)azon belűl van a zóna, kívűlről pedig áramlik, felülről lefelé a hidegvíz. A "munka" kazetták a csőfal hatszögletű nyílásaiban ülnek így a víz a tokozott kazetták belsejében az üzemanyag pálcákat körüláramolva kénytelen a felső csőfal fölötti térrészbe jutni, ahonnan a melegági elvezetés történik. Vannak nyílások a csőfalban, amikben a szabályzó kazetták és a közös rúdra fűzött elnyelő kazetták mozognak. Minnél tömörebb az illeszkedés a baypass áramlás annál kevesebb. De kell áramlásnak lenni a kazetta burkolaton kívül is, ezért a kazetták köpenyén (későbbi tervezés) egy méretezett lyukat fúrtak. A felúszás ellen a munkakazetták felső részén rugós pöckök vannak, amit a felső blokk szorít le. Az egész konstrukció -- elvében egy kazán csőfal, csőrendszerhez hasonlít, csak itt a kazetták (kazánnál a csövek) nincsenek "bemángorolva", hanem kiszedhetők átrakáskor. Ennyi. Lehet, hogy nem szakszerű a leírásom, de a lényeget próbáltam megfogalmazni.

'merehhezisértek' 2011.04.22. 10:24:52

@dchard: Tessék,képes segítség a fentebbi magyarázathoz.Talán így könnyebb...
energetika.13s.hu/pub/reaktortechnika/VVER_440_05.pdf

nakia 2011.04.22. 11:04:38

@'merehhezisértek': Ez nagyon jó. Látod a kosarat kihagytam a meséből:))))

sky.net 2011.04.22. 19:41:06

van már letölthető videó a bme-s aszódi előadásról ... ?

dchard 2011.04.24. 13:55:19

@nakia:

Köszi mindkettőtöknek, most már világos minden.

A TEPCO-s robotos videók elég semmitmondóak, ráadásul 4 napja nem raktak ki semmit...

Dchard

Ronda Bözse 2011.04.25. 20:37:37

@sky.net: Aszódi csak szépíti a dolgokat,de nem tudom minek.

'merehhezisértek' 2011.04.26. 01:15:12

@Ronda Bözse: borsonline!!! :D
Ennél hitelesebb és szakértőbb forrás nem is kell...

sky.net 2011.04.26. 08:51:23

@Ronda Bözse: csak egy részletet láttam, aztán bekrepált a webcast ... valami olyasmiről volt szó hogy de hát ilyen természeti csapás másféle mérnöki műtárgyakat is elintézett , az atomerőmű se bír ki mindent stb

de ahogy az atombomba se csak egy nagy bomba , az atomerőmű se csak egy nagy erőmű

ezért nehezen védhető az álláspontja mert ha pl egy híd olajfinomító stb megsérül akkor egy kicsit másképp kezd működni, mondjuk leszakad kigyullad akkor lesz egy rom híd , meg egy lángoló olajoshordó de ettől hosszabb távon lakható marad a környék max kicsit kormos romos ... egy atomerőműnél nincs pardon összedőlhet ami akar de rendben le kell állnia : ez a biztonsági minimum különben szennyezi a környéket és nem két napra teszi lakhatatlanná nem mérhető más mérnöki alkotásokhoz ezek max elveszítik a funkciójukat lesz egy halom nagyjából ártalmatlan ócskavas és ennyi ...egy atomerőmű az nagyon nem ilyen ha sérül nem csak ócskavas lesz belőle hanem szép hosszú utóélete lehet

sky.net 2011.04.26. 09:21:48

@sky.net: na már megint kifelejtettem az írásjelek egy részét:(

nembaj itt vannak, csak be kell passzítani értelem szerűen : ,:,.-, .. : - ! :)

sky.net 2011.04.27. 09:07:00

no majd épül a makovecz uszoda a tisztitóüzemmel ...legalábbis az mno/mti szerint

aszondja :

mno.hu/portal/780368

"Hatalmas tározót építenek a Fukusima-1 atomerőműnél a sugárszennyezett víz ideiglenes elhelyezésére, amely a megrongálódott létesítményből és a hozzá csatlakozó kábelalagutakból szivároghat – jelentette be szerdán a japán kormány."

még jó hogy írtam nekik mailt :) maguktól sose jut eszükbe annyira nyilvánvaló

nakia 2011.04.27. 11:54:46

@sky.net: Szólhatnál a kolontári tározó tervezőinek is, hogy segítsenek:)))

nakia 2011.04.27. 11:56:04

@sky.net: Szólhatnál a kolontári tározó tervezőinek is, hogy segítsenek:)))

sky.net 2011.04.27. 21:17:26

@nakia: a kolontárit egy részeg vakond is össze tudja túrni ...már áttértek a száraz technológiára nincs lúgos löttyizés többé , nem kell résfalazni meg árkolni ilyesmi sima földgát fedéssel

azt nem tudom csinálnak e új hűtőkört a reaktoroknak a négyes medencés ott nincs választás

ha meg a reaktor-(ok) is komolyabban sérültek netalán akkor úgyis ereszt orrán száján a containment , és akkor minek hőcserélő ? elég a tóból betáplálni és szivattyúzni vissza ami kifolyik ha jó nagy lesz akkor elbírja a szennyeződéseket/ hőtermelést

a reaktorokat lehűtik kirámolják , mindent bemosatnak a medencébe a vizet tisztítják a tiszta víz mars ki , aztán ami marad arra beton ... és ámen

árgus szemmel figyeljed hova raktak hőcserélőt ott valóban ép lehet a containment :)

sky.net 2011.04.27. 21:27:49

@nakia: az index -en valami betondarabon is agyaltak ami rettenetesen sugároz vagy ilyesmi. azt nem értettem hun a kérdőjel mármint hogy mi ezzel a gond ? sugároz sugároz atomerőműből repült ki nem francia pékségből

cialci 2011.04.28. 19:29:57

Az előző hozzászólásomhoz egy másik link..
english.kyodonews.jp/news/2011/04/88463.html

Ja és egy igen lassú videjo
www.47news.jp/movie/general_national/post_3547/

cialci 2011.04.29. 19:32:18

@sky.net:
ttp://archive.galileowebcast.hu/20110420_Aszodi_Attila--A_fukusimai_atomeromu_balesete_es_hatasai/20110420_Aszodi_Attila--A_fukusimai_atomeromu_balesete_es_hatasai.html

sky.net 2011.04.29. 20:55:00

@cialci: szép nyelvük van (a japán tinilányoknak )

egyébként valami trójai hackload nevű kukkolós script ül a videó alternatív linkjén legalábbis a fedélzeti nod32-őm szerint ...az eredeti sávszélessége egyenlőre szakállnövesztő de majd javul

cialci 2011.04.29. 22:41:17

@sky.net: a válaszod a youtube-s ra vonatkozik, vagy a kettővel visszább 47news.jp-ra vonatkozik?
sorry nekem más víruskergetőm van, az nem jelzett semmit..:-(

máás:
green.blogs.nytimes.com/2011/04/28/the-latest-from-the-n-r-c-on-fukushima-and-more/?partner=rss&emc=rss

www.yomiuri.co.jp/dy/national/T110428006723.htm

dchard 2011.05.01. 13:18:52

Meghallgattam az Aszódi féle előadást. A greenpeace-es csávó meglepően értelmesen kérdezett, már magukhoz képest.

Többségében egyetértek vele, de a dízelek kérdésben nem:

A Japánok nem használnak statisztikai alapú valószínűségszámítást a méretezésnél, csak történelmi alapút. Hát ez egyéni szociális problémája a japánoknak, be is bizonyosodott, hogy nem jó ez a tervezési filozófia. Aszódi azzal érvelt, hogy "dehát a mérnöknek meg kell mondani, hogy mekkora legyen pontosan". A földön japánnál jóval "kevésbé" földrengésveszélyes helyen is volt már ennél nagyobb szökőár, hát erre kellett volna méretezni. Néhány évvel korábban volt a Thaiföldi cunami --> volt több évük hogy tanuljanak belőle. Aszódi azzal sarkított, hogy ha végtelen biztonságra törekszünk, akkor végtelen sok pénzbe fog kerülni a beruházás, és nem éri meg. Elfogadható magasságba tenni a dízeleket nem került volna még fél százalékába sem a teljes beruházásnak, tehát szó sincs irreális költségekről amik megkérdőjelezik a beruházás gazdaságosságát.

Az egész probléma elkerülhető lett volna csak ezzel a lépéssel. Meg ha már gazdasági számítások: kíváncsi lennék, hogy a dízeles kérdés tervezéskori megoldásának költségei vajon hogyan viszonyulnak a mentesítés költségeihez? Valószínűleg nem állnak arányban...

Dchard

dchard 2011.05.01. 13:24:51

Ja a másik kedvencem:

"De hát ez 40 éves technika" mondja Aszódi.

Hát bazzeg, ha már szedem ki belőle a lóvét (főleg ha 30-40 éve teszem), akkor a technológiai fejlődéssel együtt azt várom el, hogy csináljanak új szimulációkat, korszerűsítsék a rendszereket, gondolják újra, hogy hova kéne rakni a dízeleket meg az üzemanyagtartályokat, stb. Még itt sem lett volna szó akár utólag is jobb helyet találni a cuccnak (lásd: reaktorcsarnok mögötti jó magas domb).

Továbbra is azt gondolom, hogy csupán ezzel meg lehetett volna akadályozni, hogy környezeti kibocsátás történjen, illetve néhány hónap utána újra üzembe lehetett volna állítani ezeket a blokkokat.

Dchard

sky.net 2011.05.01. 17:36:02

@cialci:

nem arra az galileowebcast alternatív letöltési linkjére az aszódi bme bla bla blá ra arra ugrott a rá vírusirtó ...lehet hogy csak ijedezik

sky.net 2011.05.01. 17:53:40

@dchard:

és természetesen nem ismeri a termikus vízbomlás jelenségét sem ... gratula kedves aszódi elemi kémiából bukta ...

dchard 2011.05.02. 08:47:58

@sky.net:

Teljesen igaza van a csókának. Egyébként ezt a fajta önkritikát várom el a japánoktól (és nem a sajtó kizárást a heti meetingekről). Nagyon ritka, hogy külföldi cégvezér ilyet mondjon: még akkor se szokták elismerni a felelősségüket, ha arról bírósági ítélet születik, és egyébként is mindenki számára nyilvánvaló. Ez a TEPCO-s vezér meg ha finoman is, de elismeri, hogy szerinte emberi hiba (legyen az tervezési vagy üzemeltetési) okozta a balesetet és ne próbálta a cunamira kenni.

Dchard

dchard 2011.05.02. 08:52:03

Btw: pihimedencéről kép a 4-es blokkról.

www.tepco.co.jp/en/news/110311/images/110428_1f_1t.jpg

Hirtelen nem találtam képet, hogy ott az épület mennyire sérült, de mintha úgy rémlene, hogy a 2-es kivételével mindenhol lett volna hidrogénrobbanásból származó jelentős épületkár.

Dchard

Humanista 2011.05.02. 16:08:47

@dchard: mivel 40 éve veszik ki a pénzt, valóban költhettek volna arra is, hogy az olcsón megoldható biztonsági kérdéseken rágódjanak. Pakson ezt megteszik. Rendszeresek a biztonsági jellegű beruházások. A japók is megtehették volna.

Ehelyett arra fordítottak erőforrásokat, hogy az erőmű termelési adatait kozmetikázzák. Volt is belőle botrányuk.

Amikor látogatóban voltunk Pakson, láttam, hogy mit csináltak a vezérlőteremmel, láttam a windowsos gépeket, és megrémültem, hogy "ezek windowsszal vezérelnek atomerőművet?". Mondták, hogy nem. a windows csak adatmegjelenítésre van, a vezérlést egy célgép végzi. Azt is láttam, hogy a paksi vezérlők fényévekkel vannak előrébb, mint a fejlett keleten a fukushimai vezérlők.

Azt hiányoltam viszont, hogy miért nincs minden reaktornak távoli vezérlőterme (a gyakorló terem (szimulátor) mellett. Vagy legalább a szimulátor lehetne ráköthető a reaktorok vezérlésére. Ha nagy a baj, multiplexálva is lehetne vezérelni őket egy teremből). Ez nem lenne példanélküli, a MAVIR-nak ugyanis van gyakorló és távoli vezérlője a magyar villamosenergiahálózathoz. A fő vezérlőn kívül. És a gyakorló is használható tényleges vezérlésre, a többi vezérlő hibája esetén.

Sajnos nem döntéshozó vagyok, hanem egyszerű érdeklődő, úgyhogy az én hiányérzetem csökkentéséért még nem kezdtek hozzá egyből optikát húzni a szimulátor és a reaktorok közé.

nakia 2011.05.03. 10:21:09

@Humanista: miért nincs minden reaktornak távoli vezérlőterme
Úgy tudom, van, csak nem olyan távoli....

sky.net 2011.05.03. 12:09:08

@Humanista:

ok de mit akarsz vezérelni ? , szivattyúk hűtőkörök sérültek bekrepáltak , a mag leolvadt tán a containment is likas itt ott a core tartály ki tudja milyen állapotban ... itt már nincs mit vezérelni ...
az hogy valami távolabb van nem igazán szempont ameddig működőképes a rendszer azaz zárt hűthető stb

a vezérlő is lehet zárt izolált jól védett , és védett útvonalon pl túlnyomásos alagúton megközelíthető a vezérlő sugárvédelme az megoldható ... de ha nincs mit vezérelni akkor távolról sincs mit vezérelni

dchard 2011.05.03. 16:34:48

Packbotos videó belülről:

www.tepco.co.jp/en/news/110311/images/110503_1.zip

Kíváncsi lennék rá a videó közepe felé mi az a nagy, távvezérlésű téglalap alakú ajtó, ami zárva van. Megérzésem szerint ott lehet bejutni a reaktorcsarnokba, mást nem nagyon védenek ekkora ajtóval egy erőműben. Ráadásul már két elég masszív ajtón átjöttek, mire ideértek.

Szerintem ez az ajtó az, amit az alábbi linken a második és harmadik képen láthattok, csak a japánok ajtajának más a designja:

www.ibtimes.com/articles/139188/20110428/alabama-tornadoes-2011-emergency-declared-at-alabama-nuclear-plant-photos.htm

Érdemes megnézni a képeket, mert egy hasonló amcsi atomerőműben készültek.

Dchard

nakia 2011.05.03. 17:33:52

@dchard: Háát a Browns Ferry 2 kontément dugója, az aztán masszív ajtó...

sky.net 2011.05.04. 08:30:17

lehet hogy ez a kis kakukkos óra ajtó is kiröppent fukushima beteg növény-ben a hármasból

Humanista 2011.05.05. 17:10:16

@sky.net: Hogyhogy mit akarok vezérelni?

Egy vezérlő nem csak arra jó, hogy a nem működő berendezések kapcsolóit tologassuk. Áramot lehet adni a szivattyúknak, fel lehet tölteni a szivattyú mellé tett akkukat, és elsősorban

mérni lehet a segítségével.

Ha van egy távoli vezérlőd teljesen kiépítve, azon keresztül áramot adhatsz a fontos mérő és vezérlő berendezéseknek. Ha azok megfelelő automatikával vannak ellátva, akkor üzemzavari helyzetben is tervezhető működést produkálnak, gyűjtik azokat az adatokat, amiket nem tudsz kiolvasni, mert az egyszem vezérlőn épp másik reaktort babusgatsz.

Tekintve a kibocsátások távolsággal arányosan drasztikus csökkenését (volt itt is példa a radioaktív víz elleni védekezés említése (két lépést hátralép a dolgozó)), a távoli vezérlő nem Hejőcsabán kell, hanem csak pár épülettel arrébb. Pl. a látogatóközpont mellett, üvegfallal szépen leválasztva.

És azért nem egyből négy távoli vezérlő a 4 reaktornak, mert egy ilyen képességű berendezés kiépítése és annak biztosítása, hogy az üzemi és a tartalék vezérlő közötti átállás mind a négy reaktor esetén üzembiztos és biztonságos legyen, annak biztosítása, hogy az üzemi berendezések valóban képesek legyenek a működési idejük 80%-ban önállóan ellátni a feladatukat nagyberuházás, de még miondig olcsóbbnak tűnik, mint 4 önálló vészrendszeri vezérlőt karbantartani. És mert nem valószínű, hogy egyszerre kellene 4 reaktort távvezérelni. Ha mégis megtörténik, akkor a beruházás költségénél több nagyságrenddel nagyobb káresemények elkerülésére alkalmas. Ez akkor is igaz, ha a távvezérlés értelemszerűen nem alkalmas normál üzemi működtetésre, hanem (takarékosan) csak egyes vészrendszereket kötnek rá.

(ha nagyon sok pénze lenne az erőműnek, vagy új beruházásról lenne szó, akkor azt gondolom lenne értelme teljesértékű távvezérlésnek is)

Amúgy akad olyan, aki tudja is, hogy mit tudnak távvezérelni, távolról mérni Pakson és mit nem? Mer' én itt most csak ötletelek.

sky.net 2011.05.05. 19:27:59

@Humanista: úgyértem egy fukusima szerű helyetben mit akarsz vezérelni ?
ha a vezérelt rendszer fizikai működésrendje sérült meg: szivattyúk szelepek áramellátás , hőcserélő nyomás szabályozó nyomástartó , meg izolációs rendszerek és ezeket nem lehet elvinni onnan..

szóval ha ezek súlyosan sérülnek netalán, onnan kezdve aztán már tökmindegy hogy a vezérlő rendszerei épek e hol vannak stb ... autómatice funkciót veszítenek

kb mint amikor egy autó megy szépen aztán egyszer csak lejár a garancia és kiesik a kormányzott kereke onnan kezdve a kormánykerék , sebváltó meg a többi ellenőrző irányító limlom is nagyjából tökéletesen felesleges funkciótlan mert ez a fajta "rendszerhiba" elviszi a tervezett funkcióját

Humanista 2011.05.08. 05:27:05

@sky.net: Ott egyrészt az is jelentős probléma volt, hogy mérni se lehetett. Másrészt a szökőár levonulása után a probléma az volt, hogy a hűtéshez nem volt meg a szükséges energiaellátás.

Ez utóbbit ha időlegesen is, de kiválthatta volna egy távoli vezérlőterem, ami alkalmas a vészhelyzeti rendszerek egy részének működtetésére, az adatok kiolvasására, megjelenítésére és további lehetőség, hogy ha ilyen vezérlőt kiépítenek, ésszerűnek tűnik akkukat telepíteni a vészhelyzeti rendszerek számára, amiket ez a vezérlő tölteni tudna.

Ha megfelelő méréstechnika rendelkezésre állt volna, akkor elkerülték volna a robbanásokat az időben megkezdett lefúvatással. Ha lett volna olyan vezérlőjük, amivel vészhelyzeti rendszereket lehet működtetni, akkor az 5-ös és a 6-os rektor tartalékgenerátorairól ellátták volna azokat a rendszereket, amik a minimálisan szükséges méréseket lehetővé teszik. Ezen túl persze a dieseleket nettó hülyeség volt alacsonyan telepíteni, mikor hely volt a part mellett magasan is. Ugyanez igaz az akkucsomagokra.

dchard 2011.05.08. 13:40:10

Végre egy elfogadható minőségű videó felvétel, a 4-es pihi medencéről:
www.tepco.co.jp/en/news/110311/images/110508_2.zip

A medencébe behullott csekély törmeléktől eltekintve nem látszik szerkezeti kár sem a konzolokban sem a fűtőelemekben. Láthatóak folyamatosan felszálló buborékok is.

Dchard

sky.net 2011.05.08. 15:36:43

@dchard: a lényeg odalent van , az hogy a rekeszrendszer ép naés ? a víz nélkül maradt rudakból kiolvadt, szóródott e alulra valami , az meg nem látszik majd ha elkezdik kiemelgetni és egyben szépen ki lehet emelni a kazettákat akkor ok

nakia 2011.05.08. 22:17:55

@sky.net: Ez így igaz. De örülni kell annak, hogy víz van felette és, hogy nem forr:)A geometriával sincs baj, ezt már uralni tudják (egy-két év amíg lesz hova tenni)

sky.net 2011.05.09. 08:40:57

@nakia: ha értenék a videó manipuláláshoz már szép kis aranyhalakat is montíroztam volna a medencébe ... biztos népszerű lenne a youtube-on pl

fzsolt 2011.05.09. 19:27:03

@dchard: Mi buborékol vajon? Miből vannak azok a buborékok?

sky.net 2011.05.09. 19:58:03

@fzsolt:

1. likas a medence, vagy kicsit repedt

2. van valami forró pont ahol némi hidrogénecske termelődik épp csak egy kicsi

3 , a rátákolt hűtőkörrel jut be némi buborék mert luftot kap a szívóágon vagy nem egészen kóser a szivattyú

4. egyéb kémiai eredetű

5. belepotyogott limlomokban maradtak levegős részek , csövekben hőtágulnak eregetnek

most nem jut több eszembe

'merehhezisértek' 2011.05.09. 22:11:14

@fzsolt:Esetleg gőzbuborék? A 4-es blokk pihentetőmedencéje a JAIF-os adatok szerint 80-90°C közötti,a benne levő kiégett kazetták pedig hőt termelnek.Esetleg a kazetták falánál ennél melegebb is lehet.Feltételezhetően nem teljesen homogén a hőmérséklet eloszlás a medencében,mert nem valószínű,hogy keringetik benne a vizet.

@sky.net: A 4-es pihentető medencén szerintem nincsen semmi "tákolt" hűtőrendszer szivattyúval,oda a betonpumpával juttatnak,fecskendeznek be vizet.

sky.net 2011.05.10. 15:01:21

@'merehhezisértek': még mindig a putzie-val kínlódnak ?

dchard 2011.05.10. 23:11:47

Értékelhető videó a 3-mas pihi medencéről:
www.tepco.co.jp/en/news/110311/images/110510_1.zip

Hát a 4-essel összehasonlítva gyakorlatilag kivehetetlen a sok törmelék között a fűtőelemek, de még az őket tartó konzolok (maradványai) is. Olyan mintha az épület födémje beleszakadt volna a medencébe. Ki tudja mi lehet a romok alatt...

Dchard

El Kebir 2011.05.12. 08:47:33

index.hu/kulfold/2011/05/12/teljesen_leolvadtak_a_fukusimai_futoelemek/

"a Fukusima-1-es atomerőmű egyes reaktorában teljesen leolvadtak a fűtőelemek - közölte csütörtökön a létesítményt üzemeltető Tepco cég."

sky.net 2011.05.12. 09:15:38

az is-t kihagyták ... egyenlőre ..

gondolom a japán a kormány miután talán éppen a titkosszolgálata szépen kikérdezte az érintett erőművi dolgozókat, mérnököket megnézte a mail jeiket lehallgatta a telefonjaikat stb , információkat szerzett , így úgy amúgy

és külsős tepcos lobbytól független szakértők kimentek és megnézték mi az ábra : szépen lerakták a tepco független jelentést a miniszterelnök asztalára

és most már nincs túl sok értelme hazudozni elő kell állni : az ez a helyzet kezdetűvel

cialci 2011.05.17. 23:39:18

Látom mintha nem is történt volna semmi május 4 óta?
Pedig dehogynem...

Ide klikk .
www.fairewinds.com/
Egész jó vitaalapnak ...
Vélemény?

De ha csak a videjók érdekelnek kattints ide:
vimeo.com/23680177

itt angol nyelven infok ha még érdekel valakit..
mdn.mainichi.jp/

Pink Floyd 2011.05.18. 15:50:47

re sky.net: "és természetesen nem ismeri a termikus vízbomlás jelenségét sem ... gratula kedves aszódi elemi kémiából bukta ... "

Na ezt azért gondold végig. A víz termolízise (katalizátor nélkül) durván 2000°C-körül tud lejátszódni. A vízgőz akkor tud ilyen forró lenni, ha közvetlen érintkezik a fűtőelem kazettákkal. Viszont még ha képződik is oxigén, az reagálni fog a cirkóniummal, egyrészt mert így csökken a nyomás (Le Chatelier-elv), másrészt mert a cirkónium-oxid és cirkónium-dioxid sokkal magasabb hőn bomlik. (Szóval a cirkónium-oxigén reakció szabadentalpia-változása eléggé negatív itt.) Na akkor vajon van-e lehetősége az oxigénnek feldúsulni?

Víz radiolízise: 5 ppm alatt van az oxigén koncentráció egy üzemelő reaktorban. Ennyit tud a radiolízis produkálni. A pihentető medencékben a radiolízis sokkal kisebb, mint a működő reaktorban. Szerinted azok a buborékok radiolízisből származó hidrogén és oxigén gázok? Na ne!

'merehhezisértek' 2011.05.18. 20:47:19

@Pink Floyd: Pakson ha jól tudom < 10 ppb O2-re az előírt koncentráció.De nem azért alacsony ennyire,mert a radiolízis nem tudna magasabb koncentrációt produkálni, hanem a reduktív vízüzem miatt,vagyis,hogy oldott H2 tartalmaz a primerköri víz 2,7-5,4 mg/kg koncentrációban ami a keletkező O-nel rekombinálódik.Ezt a H2 koncentrációt hidrazin (N2H4) adagolással érik el,tartják az előírt szinten.
Ennek ellenére szerintem sem a radiolízis okozta gáz képződés a buborékok forrása a pihentetőmedencés felvételeken.( habár a gamma sugárzás hatására is lehet radiolízis és azért a kiégett fűtőelemeknek van jelentős gamma aktivitása)

Pink Floyd 2011.05.19. 08:21:57

@'merehhezisértek': Viszont nem hinném, hogy ehhez az alacsony oldott oxigénszinthez nagy mennyiségű hidrazint kéne adagolni folyamatosan. (bár kerestem, nem találtam adatot, hogy mennyi hidrazint kell adagolni Pakson, hogy pótolják az elfogyasztott hidrazint)
Meg aztán a hidrazint a jód is fogyaszthatja, bár nem tudom, hogy van-e jód a primer köri vízben (ha nincs szivárgó fűtőelem). Elnézve azt a sok buborékot ami a pihentető medencéből jön, nem hiszem, hogy a radiolízissel lehetne ennyi gázt fejleszteni akár egy működő reaktorban (hidrazin nélkül).
Sokkal valószínűbb szerintem is, hogy egyszerűen csak felforr a víz a kazetták mellett.

Egyébként hogy működik a hidrazin? Elösször elbomlik H2-re és elemi nitrogénre, az oldott (gondolom naszcens) oxigén meg redukálódik a hidrogéntől?
H2 + "O"->H2O ?
Én eddig azt hittem, hogy közvetlen a hidrazin -3-mas oxidációs számú nitrogénjét oxidálja az oxigén, és így lesz víz, meg elemi nitrogén (esetleg nitrit, nitrát bár az 10ppb-s O2 koncentráció mellett durva lenne :-)).

'merehhezisértek' 2011.05.19. 09:57:06

@Pink Floyd: Az alacsony oxigénszintet a hidrazin adagolással érik el,ami folyamatos az üzem során.A leírt >10ppb már ennek eredménye,nem azt kell csak eltüntetni.Igazából NH3 kell,hogy H2 keletkezzen a radiolitikus bomlásából de ezt NH3-át N2H4 (vagyis N2H4xH2O-ból) bomlásából nyerik.
A hidrazin termikusan elég gyorsan bomlik:
3N2H4->4NH3+N2
Az ammónia radiolitikusan:
2NH3->3H2+N2
És az így keletkezett oldott H2 pedig rekombinálódik a keletkező O-nel.(talán .O- és O2.- nel)
N2H4-ra alacsony koncentráció van előírva >0,01 ppm és NH3-ra >5ppm a H2-t meg már írtam.
Hidrazin adagolást(néhány%-os vizes oldatot adagolnak) pedig folyamatosan fenn kell tartani,mert O2 a radiolízis során folyamatosan keletkezik.A hidrazin bomlásából keletkező N2 nem reagál el,tehát azt gáztalanítóval el kell távolítani de persze ezzel a H2 is távozik.
I izotópok úgy tudom, mutathatóak ki a primer körben de azok anyagmennyisége nagyon kicsi,szerintem ppt alatti.(adatt kellene és számolni, úgy hihetőbb lenne,tudom :) )

sky.net 2011.05.19. 19:53:32

@Pink Floyd:

mindig ezzel a közkeletű ócskasággal jönnek hogy de a cirkónium oxid .. csak épp
ha megnézed egy reaktor leolvadási menetrendet - az index el citálta valaki többször is- mire a reaktor hőmérséklete eléri a 1800- 2000 fokot ...már csak cirkónium oxid van ... és persze hidrogén keletkezik de ezzel párhuzamosan a víz is bomlik
és 2800 fokon ahol szétolvad a cirkónium oxid burkolat a pasztillák körül (amik nyilván melegebbek ) a víz termikus bomlása már 1 százalékra fut fel ... és durranógázra (kfki-s akadémiai tanulmányban értekeznek róla az is ott van valahol feljebb ) bomlik és robban is ha pl vízbe csobban a forró massza ... ez van de hallgatnak róla ...

mert komoly biztonsági kérdőjeleket vet fel vízhűtéses reaktor túlhevülésnél : történetesen ha 2000 fok felé hevül nincs mivel visszahűteni , ha vízzel próbálják felrobbanhat , pontosan az történik ami fukushimában , mindent izolációs rendszert szétnyomhat a durranógáz robbanás ha leolvadás van

Pink Floyd 2011.05.19. 20:51:00

@'merehhezisértek': Ha találsz adatot a hidrazinigényre, írd meg légyszí! Köszi.

sky.net:
Egyszer már láttam az Aszódi-féle pdf-et a zónaolvadásról, de nem mentettem és nem találom a neten. Dobhatnál egy linket, mert nem tudom, miért fogy el a cirkónium 2000-fokon (köszi). Urán oxidálja a cirkóniumot ezen a hőmérsékleten? Vagy megolvad és lecsöpög a reaktor aljába?
+ nem értem a következőt: "a víz termikus bomlása már 1 százalékra fut fel" Mi ez az 1%? Minek a százaléka?

dchard 2011.05.20. 08:32:22

Sky.net-nek igaza van a zónaolvadással kapcsolatban. Az is lehet, hogy ha már addig fajultak a dolgok, hogy nincs hűtőközeg, és szárazra kerültek a fűtőelemek, akkor már ne is próbálják meg visszahűteni (legalább is vízzel ne) az éppen integritását vesztő fűtőelemeket, mivel nagyobb a kockázata egy konténment sérülésnek az esetlegesen keletkező hidrogén berobbanásának.

Inkább kezeljék magát az olvadékot úgy, hogy az hűthető maradjon, viszonylag nagy területen oszoljon el, és ne érhessen el kritikusságot. Jó példa erre az Avera által készített EPR nyomottvizes reaktortípus, aminek külön "láva" kezelő medencéje van, ahol az olvadék szétterülhet, és a betonon keresztül tartósan hűthető marad úgy, hogy nem történik környezeti kibocsátás.

Az alábbi anyagban a 23. oldalon látható a megoldás:
npp.hu/download/1722/EPR%20reaktor1.pdf

Egyébként ennek az EPR típusnak a medencét leszámítva is jobbnak tűnnek a műszaki megldásai a balesetek megelőzését és a kialakult balesetek kezelését illetően, mint a sokat kritizált Westinghouse-féle AP1000-esnek.

Vélemények?

Dchard

dchard 2011.05.21. 18:30:25

A Tepco oldala ma délelőtt elérhetetlenné vált. Nem csak a sajtóanyagok, de a portál egyetlen része sem működik...

Dchard

sky.net 2011.05.21. 19:07:07

@Pink Floyd: mit nem értesz, hogy fölfut ? 2000 fok körül is van már termikus víz bomás csak kisebb arányú , nem tudom hány foknál kezdődik talán 1700 körül és 2800 fokon ahol a cirkónium oxid már kezd megolvadni ott 1 százalék és hát akkor a pasztillák hőmérséklete még ettől is magasabb
egy százalék azaz minden 100. víz molekula szétesik két vízből meg lesz egy oxigén és két hidrogén molekula és persze kémiai formában benyeli
betárolja a reaktor hőjét kémiai formában , és mivel a vízből/gőzből gáz lesz a nyomás is emelkedik
és persze egyben ez a leg robbanóképesebb durranógáz elegy arány is mert az oxigénegyenlege nulla (nyilván)

sky.net 2011.05.21. 19:55:13

@dchard: kétféle biztonsági stratégia látszik

1. mindenáron elkerülni a leolvadást hűtő és alternatív hűtő és tartalék rendszerekkel... gyakorlatilag a leolvadás mint lehetőség kizárására játszanak (itt csak hűteni lehet vészhűteni lehet bármi áron , aztán meg imádkozni lehet )

2 a leolvadás mint lehetőség soha nem kizárható , tehát próbáljuk meg kezelni ha mégis bekövetkezik akkor a rendszer tudja kezelni

tmi csernobil fukushima ... szerintem az első típusu bizt szemléletre mért súlyos csapást : mert azt mutatja hogy hiába minden vészhűtés tartalék rendszer előírás, ellenőrzés és mérnöki trükk ... emberi hiba miatt , vagy a természeti csapás miatt technológiai gixer esetleg ezek valamilyen kombinációja miatt ki tud törni a kontrollált hőmérsékleti sávból a reaktor mag. Mindig ott a leolvadás és súlyos következményeinek a lehetősége .. amire fel kell készülni , tehát a 2 szemlélet látszik igazolódni minden balesettel egyre inkább

Pink Floyd 2011.05.22. 10:17:32

@sky.net:

1) Mit értek az alatt, hogy felfut:

Olvasd el a hozzászólásomat figyelmesen. Szó szerint idéztem a te hozzászólásodat, amiben te írtad, hogy:
"és 2800 fokon ahol szétolvad a cirkónium oxid burkolat a pasztillák körül (amik nyilván melegebbek ) a víz termikus bomlása már 1 százalékra FUT FEL ... és durranógázra (kfki-s akadémiai tanulmányban értekeznek róla az is ott van valahol feljebb ) bomlik és robban is ha pl vízbe csobban a forró massza ... ez van de hallgatnak róla ... "
A felfut szó tehát idézetként szerepelt a hozzászólásomban.

2) Ami pedig azt a bizonyos egy százalékot illeti:

Ha jól értelmezem a hozzászólásodat, akkor szerinted az 1% azt jelenti, hogy a fűtőelem közvetlen közelében lévő, és ezért durván 2000 fokra felmelegedett gőzben minden századik vízmolekula esik szét.

Na ez így értelmetlen. Mert mennyi idő alatt esik szét az ott lévő 2000 fokos gőz molekuláinak 1%-a? Percenként,másodpercenként, vagy napok alatt összesen?

Szerintem inkább te érthetted félre azt a bizonyos 1%-os termolízist. Nem lehet, hogy vmi olyasmit olvastál, hogy minden századik bomló vízmolekulának 1%-a termolízis miatt bomlik (és a megmaradó 99% pedig a cirkónium-víz reakcióból)?
Annak már van értelme, mert ott két folyamat sebességét hasonlítjuk össze. Csak ekkor meg kevés az oxigén -> nincs durranógáz.

Pink Floyd 2011.05.22. 10:34:11

@sky.net: A 2011.05.19. 19:53:32-kor írt hozzászólásodban említettél valami kfki-tanulmányt a termolízisről.

Schiller Róbert: Szuperkritikus víz és hidrogén gazdaság
erre gondoltál?

Be tudnád linkelni, hol olvastál arról az egy százalékos termikus bontásról, mert a fentiben nincs erről szó?

sky.net 2011.05.22. 14:17:42

@Pink Floyd:

en.wikipedia.org/wiki/Water_splitting

tényleg keverem a römpp lexikonban lehet az egy százalék alacsonyabb hőfokra

jóval több az 3000 fokon mint egy százalék ...

sky.net 2011.05.22. 14:43:59

@Pink Floyd:

ebből a cikkből ez a lényeg :

" A víz termikus disszociációja során természetesen egyetlen
lépésben hidrogén és oxigén elegye keletkezik:
H2O

sky.net 2011.05.22. 14:56:30

@sky.net: számottevő mértékben ... az ugye a wikis cikkben van kb mennyi

aztmeg a franc se tudja nem katalizálja e a folyamatot valamelyik anyag a reaktorból (erre is olvastam utalást egy 22 dolcsis cikk kivonatában )

mi kell még öngyújtó ?

Pink Floyd 2011.05.22. 16:23:06

Meg találtam azt a bizonyos százalékos adatot a víz termikus disszociációjára a wikipédián:
2200°C-on 3%
3000°C-on >50%
Nem tudok jól angolul, de ha jól értem, akkor ezek a százalékos adatok a (egyensúlyi) disszociációfokra vonatkoznak.
Pl 2200°C-on (mármint a vízgőz hőmérséklete a tartály belsejében mindenütt 2200°C) addig megy a "felső nyíl" irányába a folyamat, amíg el nem bomlik a víz 3 százaléka és mihelyt elbomlott a 3%, beáll az egyensúly, és a bomlás sebessége egyenlő lesz az egyesülés sebességével.
De van így is egy problémám: nem írta le a wikiszerkesztő, hogy ehhez milyen körülmények kellenek. Egész pontosan mekkora nyomás. Az az adat, amit a wikiszerkesztő beírt egy direkt vízbontásra tervezett tankon mért adatok voltak. Ezért biztos, hogy abban a tankban alacsonyan tartották a nyomást amennyire csak lehet, különben kevés víz fog bomlani.

EZZEL szemben a reaktorokban:

1 7,5 MPa a nyomás, így sokkal kisebb lesz az alfa (disszociációfok) Az Atkins-féle Fizkém könyvben csak A->2B egyenletű reakciókra van levezetve az disszociációfok: a=(1+4p/K)^-0,5
Ezzel a képlettel nem lehet a vízbontást kiszámolni, mert ott 2A->2B+1C, de felső becslésre jó (levezetni nincs időm a vízbontásét, holnap vizsga :-(. Ha a nyomás megtízszereződik, akkor a disszociációk lecsökken az eredeti 15,8%-ra durván. 3% helyett már csak 0,45%-ra

A másik gondom meg az, hogy a vízgőznek csak kis része olyan meleg, mint a fűtőelem (nincs termikus egyensúly). Nem tudjuk mekkora a hőmérséklet gradiens a fűtőelemektől távolodva, ezért azt sem tudjuk, hogy mennyi vízgőznek 2-3 ezer fok a hőmérséklete. Ha a hőmérséklet gradiens nagy (ami reális), akkor az a gőztérfogat
(ami elég forró a termolízishez) nagyon kicsi. Így kevés vízmolekula bomlik, és a legtöbb vízmolekula a fűtőelemektől távol van, így nem elég a mozgási energiája a disszociációhoz.
De ha meg azt mondanánk, hogy "oké kicsi az a térfogat, ahol elég meleg a vízgőz a termikus bomlásra, de mivel nagy a nyomás, így ebben a kis térfogatban is sok vízmolekula van", akkor meg az a baj, hogy a nagy nyomás miatt kicsi a disszociációfok (lásd az előző bekezdést).

Ezen kívül azt sem tudjuk, hogy mennyire tudja reaktorban lévő nem disszociált vízgőz a durranógázrobbanást megakadályozni. Márpedig az tuti, hogy sokkal több nem disszociált vízgőz van a reaktorban, mint oxigén és hidrogén a fent leírtak miatt.

Nem csak azt nem tudjuk, hogy mi van ami katalizálhatja a víz termolízisét a reaktorban, de azt sem, mi a helyzet azokkal, amik éppen "megkötik". Nem tudjuk, hogy amíg az összes cirkónium le nem olvadt (vagy el nem reagált) az 1-es blokkban, addig mennyi hidrogént fejlesztett. Minél többet annál inkább csökken az oxigén aránya a gázelegyben. És nem tudjuk azt sem, hogy az esetleg urán-dioxid - cirkónium reakcióban keletkező fémurán mennyi oxigént köthetett meg mielőtt belepottyant a reaktor alján lévő vízbe.

A négy gőzrobbanás közül egy sem a reaktorban történt. Szóval úgy tűnik nem volt jelen az oxigén jelentős mértékben a reaktorban. Ennek ellenére, bár még annyi infónk + rálátásunk sincs, mint az Aszódinak, de simán lehülyézted őt, mert nem tartotta jelentősnek az oxigénkoncentrációt.

'merehhezisértek' 2011.05.22. 20:12:59

:(
"Hiba történt a komment elküldése során,kérjük,próbálja meg újra!"
A beírt szöveg persze eltűnt,remek! :)
Akkor újra...

@Pink Floyd: Hidrazinhoz:2009-es környezetvédelmi jelentésben 42 t 55%-os N2H4*H2O szerepel.Ha visszaszámolod N2H4-re,1 blokkra,330 napos kampányra akkor az ~0,5 kg/h ,vagyis 3%-os vizes oldatban ~16 dm3/h.

A sky.nettel való vitádhoz (melyben szerintem Te közelíted inkább jól a lehetséges történéseket,valóságot)

A Zr fűtőelem burkolat ha szárazra kerül akkor elreagál a vízgőzzel,vagyis a vízgőz oxidálja.(Nem az UO2 oxidálja)
Zr+2H2O->ZrO2+2H2
Ez 1200°C-tól jelentős mértékű.
Valamint a vízgőz-oxigén-hidrogén keverék robbanásához (meg az előzőhöz is jó)

www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/aszodi/letoltes/Japan/Aszodi_TH_sulyosbaleset_Habil_2010nov18_v5.pdf

19.dián van egy ábra a fenti gázkeverék (vagyis ott O2 helyett levegő) robbanási határairól.

sky.net 2011.05.22. 21:21:35

@Pink Floyd:

jó hát ez olyan hozzávetőleges bla bla reakciósebesség nyomástól hőátadó felülettől gőztelítettségtől meg a franc se tudja még milyen belső áramlási keveredési adottságoktól függ ...

de révén hogy ez bwr azaz vízforralásra és gőzhevítésre tervezett reaktor

hát éppen arra van kitalálva hogy a vizet és gőzt nagy felületen átadva a hőt hevítse
adott esetben reagáltatja is
ha magasra szökken a hőmérséklet

de és ami lényegesebb van egy reaktor vészhűtő rendszer ami vizet permetez a magra , ez a dolga ... ha ezt netalán már forró magra küldik rá akkor durranógáz fejlesztőként kezd működni a reaktor a saját hűtőrendszerével mert nyomja rá a vizet erővel

ugyanez van ha netalán vízbe csobban a leolvadó forró massza ... vagy a már leolvadt forró részre löknek vizet vízhűtéses reaktornál ez sem kizárt sőt

ilyenkor komoly mennyiségben keletkezhet gőz / h2 /o2

a nyomás sem tud korlátlanul növekedni mert nemtudomén hány bar nál -tizen valahány talán - megvédi egy szelep a cont tartályt ami viszonylag nagy ... magas hőfok , korlátozott nyomásviszonyok , és víz befecskendező, hűtő rendszerek

ha ugrik a hőmérséklet csak nagyon komoly szellőztetéssel lehet védekezni : akkor viszont oda az izoláció ...

sky.net 2011.05.22. 22:08:15

@'merehhezisértek':

zónadegradáció

1200 fok : felgyorsul a zr oxidáció ...

na vajon mennyire ?

...stb

2690 fok zro2 olvadás ( mert elfogyott netalán a fém zr?)

vagyis valóban van cirkónium oxidációs hidrogéntermelés de ezzel párhuzamosan zajlik a víz termikus disszociációja is

mert miért ne zajlana ? és miért hagyná abba ha elfogy az összes cirkónium ? 3000 fokon pl

dchard 2011.05.25. 19:59:57

Érdekes elmélet a 3. reaktor másik két társához képest jóval nagyobb robbanásáról:

1. A három robbanás közül jól láthatóan 3-as blokké volt a legnagyobb, a másik kettőhöz képest 2-3-szor nagyobb.

2. A másik két robbanáshoz képest a 3-mas robbanásánál látható egy narancssárga lángoszlop is, ami a másik kettőnél nem.

3. A 3-mas blokknál a legnagyobb az épületszerkezeti kár.

4. A robbanáskor jelentős mértékű törmelék került a levegőbe, és a többitől eltérő színű sötét füst is arról árulkodik, hogy itt nem csak hidrogénrobbanás történt.

Teória:

A robbanás a 3-mas pihentetőmedencénél történt. A kirakott fűtőemelek hűtése tartósan nem volt biztosított, így azok elforralt a maradék vizet, illetve egy idő után hidrogén is keletkezett. Mivel ebben a reaktorban használtak kevert üzemanyagot (MOX) is, és a plutóniumnak alacsonyabb az olvadáspontja mint az urániumnak, így a plutónium előbb leolvadt és tavacskát formált a medence alján, prompt kritikussá vált és valójában egy "mini" nukleáris robbanás és a hidrogén berobbanása együtt okozták a többinél jóval nagyobb erejű robbanást a 3. blokknál. Ezt némiképp alátámasztják az erőműtől 2-3 mérföldre talált fűtőelem darabkák, a feltörő füst színe (amiből arra lehet következtetni, hogy aeroszollá alakult transzuránok is voltak a füstben), a vidókon látható narancssárga fény (a hidrogén ugye nem narancssárga fény kíséretében ég vagy robban), és az épületkár jóval nagyobb mértéke.

Az ötlet nem a sajátom, de kíváncsi lennék a véleményetekre.

Dchard

'merehhezisértek' 2011.05.26. 15:54:38

@dchard:Ha csak egyszerűen számolsz...
A cunami megérkezése és a robbanás közt eltelt idő kb. 67 óra.(márc. 11. ~16:00 -márc. 14. 11:00)
Feltételezhetően a cunami előtt a pihentető medence normál üzemben működött,fel volt töltve és hűtőtték (mondjuk 25°C-os).
Ha a pihentető medence 1425 m3 vizet tartalmaz, akkor ezt fel kell melegíteni 100°C-ra,majd legalább le kell forralni a fűtőelem kazetták tetejéig a vizet (mármint,hogy a fűtőelemek károsodni kezdjenek),ez kb. 940 m3 víz elforralása.Ehhez ennyi idő alatt kb. 10,6 MW hőteljesítmény szükséges(ez ~0,56% a reaktor maximális hőteljesítményének).Szerintem a 3-as pihentetőmedencében levő kiégett fűtőelemeknek nem lehet ekkora hőteljesítménye.

sky.net 2011.05.27. 09:15:18

@dchard:

erőltetett ez

a kevésbé controlled demoiltion a hármasban
szerintem egyértelműen jól lefojtott durranógáz/gőz robbanás a containmentben , ami mozsár ágyúcsőként viselkedett és kilőtt felfelé (lefelé nem tud ott beton van ) ... persze kiszórt némi üzemanyag törmeléket is, meg beton fedelet stb

vagy leolvadt és csobbant a láva

vagy rányomták a tengervizet a forró magra
(és akkor nátrium lángfestés miatt vörös a robbanás) és akkor a japók maguk robbantottak : nyilván nem fogják bevallani

vagy a felhalmozódott durranógáz okozta és némi fémgőz és ilyesmi festette

szóval az hogy narancssárga a robbanás lángja,(kémiai jel) és vadul felfelé tör az meg a fizikai utalás ) éppen arra hogy nem tiszta durranógáz robbant fel tartályon kívül ... hanem belül robbant

Pink Floyd 2011.05.28. 15:19:54

@dchard: Akkor a talajban az erőmű mellet sokkal több plutóniumnak kellene lennie. + Nem hinném, hogy 2-3 km-re találtak volna fűtőelem darabkát. Persze ez egy kacsamagazint sem zavarná!

cialci 2011.05.30. 20:52:02

Nem szorosan ide tartozik, de kíváncsi vagyok hogy mi a véleményetek?
www.larouchepac.com/node/18298?nid=18298&lid=1-1-0-1-0

arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1105/1105.2841.pdf

Komolytalan?

El Kebir 2011.06.07. 21:52:41

"A japán Nukleáris Ipari és Biztonsági Ügynökség (NISA) kedden közzétett jelentésében rámutatott, hogy a korábbi becsléshez képest kétszer annyi sugárzó anyag került a levegőbe a japán természeti csapás után. Ez a csernobili katasztrófa során felszabadult szennyezés egyötödét jelenti a korábban megállapított egytizedhez képest.

A NISA közlése szerint újfajta módszert alkalmaztak a vizsgálat lefolytatása során, amely a reaktort üzemeltető Tepco vállalat módszeréhez viszonyítva "jobban tükrözi a valóságot". "

hááát, ez a kapitalista cenzúra elég hasonló a kommunista cenzúrához...itt is hónapokkal később derül ki az igazság, lopva derül ki minden, mikor már alig figyelnek rá....

sky.net 2011.06.12. 10:53:41

@El Kebir:

tudományos technikai civilizációban a rendszer része a hatalmi , érdek /média propaganda technikákat felvonultató rendszer is : ebben nincs rendszerváltás

az internetes lehetőségek korában igaz elég szánalmasak , és csak arra jól hogy elválasszák a tömeget a sorsára vonatkozó alapvető jelentőségű információktól és azok értelmezését lehetőleg csak érdekviszonyok mentén tegyék lehetővé

sky.net 2011.06.14. 09:36:25

@cialci:
"A NAÜ tényfeltáró missziója befejezte látogatását Japánban ...

A végleges jelentést a 2011. június 20-24. között Bécsben tartandó miniszteri konferencián fogják bemutatni. "

de addig is közpénzből?? győzködik az index.es bértopicolók pl a közvéleményt de paks de paks és pár ezer milliárd az kell az kell , legfőképpen saját egzisztenciájuk fenntartása miatt HAZUDOZNAK terelnek és mellépofáznak és mindenféle hülye csernobili csipkebogyóval tömik a paraszt agyát, és persze az amúgy láthatóan erősen korlátozott szellemi kapacitással rendelkező politikusaink fejét is

pedig változik a széljárás a nukleáris ipar a pofáján csúszik köszönhetően fukushimának és az azt követő szervezett, a szovjet rendszert messze felülmúló ócska hazudozásnak

xclusiv 2011.06.19. 11:36:12

@sky.net: "de addig is közpénzből?? győzködik az index.es bértopicolók pl a közvéleményt de paks de paks és pár ezer milliárd az kell az kell , legfőképpen saját egzisztenciájuk fenntartása miatt HAZUDOZNAK terelnek és mellépofáznak és mindenféle hülye csernobili csipkebogyóval tömik a paraszt agyát, és persze az amúgy láthatóan erősen korlátozott szellemi kapacitással rendelkező politikusaink fejét is"

Ennyi erővel rád meg azt lehetne mondani, hogy grinpiszes bértopikoló vagy, aki mindenféle alaptalan félemkeltéssel (fud) próbálja meg a közvéleményt beszaratni és a grinpisz névtelen támogatóinak malmára hajtani a vizet, saját egzisztenciád fenntartása miatt...

Paks bővítése: mi az alternatíva? De komolyan, mit javasolsz helyette? Égessünk el szenet, olajat, gázt? Vagy ha épp szélcsendes az idő, akkor minden második településen áramszünet lesz, és nem lesz se hűtő, meleg víz, se lámpa, se tv, se net, se semmi?

Az ezermilliárdokról pedig annyit, hogy nyilván nem fog a kormány az egyik zsebében találni párezermilliárdot, hogy nédda, emmegmi, ebből akkor csináljunk új blokkokat Paksra. Hitelt fognak felvenni, amit az atomerőmű a nyereségéből fog visszafizetni 1-2 évtized alatt.
Ezt 3 dolog veszélyeztetheti: vagy történik valami komoly katasztrófa, vagy sikerül a hülye népet úgy manipulálni, hogy a kormány számára vállalhatatlan legyen az erőmű üzemeltetése, vagy valaki feltalálja az "ingyenergiát" (fúziós erőmű, Égely-szélkerék nagyban, bármi). Az utolsót gyakorlatilag kizárhatjuk, az első megoldható megfelelő szabályozással, felelősséggel, szankciókkal; a második pedig úgy oldható meg, ha a biztonságot hihetően tudják garantálni a népnek.

"pedig változik a széljárás a nukleáris ipar a pofáján csúszik köszönhetően fukushimának és az azt követő szervezett, a szovjet rendszert messze felülmúló ócska hazudozásnak"

Meg az ostobáknak, akik jáj átom felkiáltással siránkoznak, pedig lófaszt se fognak fel az egészből.
Az atomenergia veszélyes, ezt tudjuk. Ugyanakkor jelenleg ez az egyik legbiztonságosabb és legkevésbé környezetszennyező azok közül, amit energiatermelésre tudunk használni. Legalább 40 éve használunk atomerőműveket, és volt összesen 2 jelentős kibocsátást okozó esemény. Csernobil emberi hiba volt, Fukusima pedig részben emberi (tervezés és kapzsiság), részben természeti (legnagyobb földrengés és szökőár).
Paks esetén mindkettő esélye minimális. Itt a földrengés esélye minimális, cunami nem lesz, egyedül egy nagyon komoly dunai árvízre kell felkészülni, nem tudom mekkora árvíz kellenne ahhoz, hogy az erőművet veszélyeztesse, de szerintem az vinné Pestet is.

Egyébként el lehet utasítani az atomenergiát, csak akkor ki kellene fejteni az alternatívákat is, hogy mi lesz helyette? Lesz helyette áramszünet? Vagy elégetünk mindent, és lesz ordenáré szmog, globális felmelegedés, akármi?
Mert olyan nincs, hogy ne legyen atom, meg ne égessünk el mindent, de legyen áram az legyen...

cialci 2011.06.19. 19:48:52

Akkor itt van egy mondjuk úgy érdekesség.
Mi a Valóság és Hitelesen?
Keressetek rá a "gugliban":
"nebraska nuclear reactor flooded" kifejezésre..
egy találatot mutatok:
cryptome.org/eyeball/ne-npp-flood/ne-npp-flood.htm

borg07 2011.06.20. 01:42:44

@cialci: Itt is "figyeltek" a költségekre a tervezéskor. Jó közel építették a folyóparthoz, és nincs is túlságosan megemelve az egész. Egyrészt drágította volna az építkezést, másrészt a hűtésre használt víz szállítása és/vagy emelése jelentősen rontja az erőmű hatásfokát. Bónuszként közvetlenül a folyóparton található az olajtartály, amiből gondolom a dízel aggregátokat látják el üzemanyaggal. Valószínű hajóról töltik fel.

'merehhezisértek' 2011.06.21. 00:12:10

@cialci: Ez a webkamera link már legalább 1 hónapja kint van a poszt elején,valamint a Tepco honlapon is elég könnyen felfedezhető...
Te sem olvasod a poszt felett levő linkeket? :)

cialci 2011.06.21. 10:04:22

@'merehhezisértek':
Lehet,de nekem nem tűnt fel..:-)
Ha valami új akkor az lehetne más színű pld.:-)
Elnézést..

cialci 2011.07.22. 16:06:13

Mintha nem történne semmi..
No azért az nem úgy van...

www.youtube.com/watch?v=4RgMVRYe0oE&feature=player_embedded#t=13s

Vélemény?
süti beállítások módosítása