HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

Magyar energiapolitika az EP-ben

2009.06.11. 12:17 :: Biederman

Magyarországról négy párt jutott be az Európai Parlamentbe. Kigyűjtöttem a négyes EP választásokra készült programjainak/reklámanyagának az energiapolitikára vonatkozó részeit:

 

 Fidesz:

Igen, Magyarország többre képes! - A Fidesz európai választási programja

2.19. Energiapolitika


AZ ENERGIA BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLT Az energiahordozók világszintű felhasználása ugrásszerűen emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a hagyományos módon kitermelhető készletek végesek, kijelenthetjük, hogy vége az olcsó energia korszakának. Az energia kérdése a nemzetközi politikai élet egyik központi témájává lépett elő. A korábbiakhoz képest fokozottabb mértékben befolyásolja az egyes államok biztonságról és szuverenitásról alkotott felfogását.


NÖVEKVő FÜGGőSÉG – AZ UNIÓ LÉPÉSKÉNYSZERBE KERÜLT Az Európai Unió a világ azon szereplői közé tartozik, amelyeket egyre növekvő mértékben jellemez az energiától való függőség. A várakozások szerint a jelenlegi 50%-kal szemben a jövőben szükségleteinek 70%-át fogja importból fedezni. Az Ukrajna és Oroszország között kirobbant gázviták, valamint az ezekkel járó ellátásbeli zavarok a súlyosbodó kiszolgáltatottság emlékeztetőivé váltak. Az energiaimportra vonatkozó mind gyakoribb nézeteltérések cselekvésre késztették az Európai Uniót. Brüsszelben számos javaslat látott napvilágot az alternatív szállítási útvonalak kialakítása, a hálózatok összekötése, az energiahatékonyság javítása, valamint az energiapiaci verseny megerősítése érdekében. A több lábon állást célzó törekvések talán legfontosabb szimbóluma a Nabucco gázvezeték terve. Az említett beruházás érdemben enyhítene az egyoldalú függőségen, összekötve a növekvő európai keresletet a Kaszpi-térség bőséges kínálatával. Az energiapiaci verseny megerősítését elsősorban az úgynevezett Harmadik Energiacsomag elfogadásától várja az Európai Unió. Az új jogszabály a termelő és rendszerirányító tevékenységek szétválasztásával, a hálózatokhoz való hozzáférés egyértelmű szabályozásával, valamint a nemzeti hatóságok megerősítésével törné meg a jelentős piaci erővel rendelkező monopóliumok uralmát, megteremtve a valódi verseny lehetőségét az európai energiapiacon. Az ambiciózus kezdeményezések ellenére közös uniós energiapolitika mind a mai napig nem létezik. Oroszország, mint a fő energiaellátó, sikeresen osztja meg az európai országokat; a döntések javát továbbra is a tagállamok hozzák egyenként, háttérbe szorítva az egységes közösségi fellépés kívánalmát. A Lisszaboni Szerződés e téren változást hozna, általa jelentős lépést tehetnénk a közös energiapolitika irányába. A szerződés ugyanis energiapolitikai záradékot is tartalmaz. Ennek alapján az energiaellátás terén fellépő komoly nehézségek esetén a tagállamoknak a szolidaritás szellemében kellene eljárniuk.


FORMÁLÓDÓ ÉGHAJLATPOLITIKAI TÖREKVÉSEK Az energiapolitika egyre szorosabb kölcsönhatásba kerül a környezet védelmét célzó törekvésekkel. Ennek leginkább látványos színtere a klímapolitika. 2007 márciusában az uniós állam- és kormányfők nagy jelentőségű célkitűzéseket fogadtak el. A vállalások szerint a tagállamok 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Emellett 20%-ra növelik a megújuló energiaforrások részarányát, és ugyanilyen arányban javítják az energiahatékonyságot. A szóban forgó célok jogszabályba öntése időigényes folyamat, és nem mentes a heves vitáktól sem (az éghajlatvédelemről részletesebben ld. a 2.21. fejezetet).

KISZOLGÁLTATOTTMAGYARORSZÁG Ha az Európai Unió helyzetét a függőség szóval jellemeztük, akkor a nyersanyagokban szűkölködő Magyarországra ez kiváltképp igaz. Hazánk már most olyan függőségi aránnyal rendelkezik, mint amitől az unió több évtizedes távlatban retteg. Példaként elég a gázfelhasználást megemlítenünk: az arányokat tekintve csak az önellátó Hollandia fogyaszt több gázt, ellátásunkban pedig már most is 85%-ban egyetlen beszállítótól, Oroszországtól függünk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a baloldali kormányzatok alatt végbement magánosítás következtében mára csak néhány jelentősebb vagyonelem maradt magyar tulajdonban. A magyar energiapiacon a verseny torz, és továbbra is a monopóliumok uralma a jellemző. Mindezen túl a szomszédos államokkal való kereskedelem lehetőségei is rendkívül korlátozottak. Ennek következtében Magyarország ma az unió energiakérdésben leginkább kiszolgáltatott tagállama.


SODRÓDÁS ÉS KISZÁMÍTHATATLANSÁG A baloldali magyar kormányok az elmúlt években szinte semmit sem tettek annak érdekében, hogy mérsékeljék hazánk gáztól való függését. Gyurcsány Ferenc eleinte álomnak nevezte a több lábon állást elősegítő Nabucco vezetéket. Érzékelve az uniós döntéshozók megdöbbenését, a magyar kormány utóbb támogató álláspontra helyezkedett a vezeték ügyében. Ezzel a vargabetűvel tovább rongálta Magyarország hitelességét. A függést erősítő Déli Áramlat-szerződés tavalyi aláírásával aztán Gyurcsány Ferenc újra egyértelművé tette: számára nem szempont, hogy mérsékelje hazánk függését az orosz gáztól.


LEMONDUNK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉRőL? A gázfogyasztás mérséklését eredményezhetnék az energiahatékonysági programok, amelyekre elviekben egyre több uniós forrás áll rendelkezésre. A magyar fogyasztók ebből azonban semmit sem érzékelnek. Az energiahatékonysági beruházásokat fontolgató polgárok rendkívül csekély pályázati támogatásra számíthatnak, gyakran teljesíthetetlen feltételek mellett. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben például elenyésző mértékben találunk csak energiahatékonysággal, megújuló energiával kapcsolatos programokat; érdemes megemlíteni, hogy a csehek e célra négyszer annyit költenek. Mindez különösen fájó annak fényében, hogy Magyarország számára az energiahatékonyság javítása jelentené az egyik kitörési pontot. A rendelkezésünkre álló megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása hosszú távon a gazdasági fellendülést is segítené.


FELEMÁS ENERGIAPIACI NYITÁS Súlyosbítja a fenti képet, hogy a hanyagul előkészített és következetlen energetikai piacnyitás Magyarországon felemás eredményeket hozott. Ma már elvileg mind a vállalati szféra, mind a lakosság szabadon választhat az áramszolgáltatók között. A választás szabadsága ugyanakkor a lakossági fogyasztók számára hangzatos szlogen maradt, a vállalatok pedig rekordszintű energiaszámlákkal szembesülnek. A nagy áramtermelőkkel kötött hosszú távú megállapodások átláthatatlansága és a nemzetközi áramkereskedelem ellehetetlenítése mind a mai napig gátja a verseny élénkülésének. Nem véletlen, hogy ezek miatt Brüsszel is eljárást indított a magyar kormány ellen. Mind a mai napig nem létezik a kormányzati cselekvés alapjául szolgáló nemzeti energiastratégia. Az Országgyűlés elfogadott ugyan egy energiapolitikai koncepciónak nevezett dokumentumot, ám ez ellentmondásban áll mind a baloldali kormány éghajlatvédelmi stratégiájával, mind a gyakorlatban tett lépéseivel.


MAGYARORSZÁGNAK ÉRDEKE EGY HATÉKONY KÖZÖS ENERGIAPOLITIKA KIDOLGOZÁSA Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az energiapolitikai célkitűzéseket tekintve az Európai Unió érdemi előrelépést érjen el mind az ellátásbiztonság és versenyképesség, mind a fenntarthatóság területén. A legfontosabb feladat a súlyosbodó függőség oldása, uniós és tagállami szinten egyaránt. A több lábon állást mind az energiatípusok, mind a származási hely, mind pedig a tranzitországok tekintetében elő kell segíteni. Az immár kiemelt közösségi célkitűzéssé emelkedő Nabucco gázvezeték ezen törekvések fontos szimbóluma, ugyanis a tranzitországok és a származási hely tekintetében egyaránt alternatívát nyújt. Hazánkban különösen sürgető feladat az egyoldalú orosz beszállítói függőség enyhítése. A Nabucco megépülése ezért Magyarországnak nyilvánvaló érdeke. Függőségünk enyhülését eredményezheti a fentiek mellett, ha a gáz szerepe csökken az energiafelhasználáson belül: a megújuló energiaforrások támogatása már csak ezért is kiemelt feladat. A több lábon állás elősegítése tekintetében megoldást jelenthet emellett a cseppfolyós gáz (LNG) Magyarországra jutását lehetővé tevő vezeték megépítése. Az elszabaduló gázárak és a cseppfolyós földgázzal kapcsolatos technológiák fejlődése egyre inkább előtérbe helyezik ezt a lehetőséget. A fentiekkel párhuzamosan elő kell segíteni a tározókapacitások további bővítését. Az imént vázolt lépésekkel érdemben lehetne növelni Magyarország mozgásterét. Támogatandónak tartjuk a MOL-nak a regionális együttműködés erősítését célzó törekvéseit (a MOL NETS kezdeményezését). Térségünk elosztóhálózatainak összekapcsolása megfelelő eszköz lehet a jövőbeni krízisek elkerüléséhez. Nagyon fontos, hogy az európai energiahálózatokat összekapcsoljuk, s ne csak kelet–nyugati, hanem észak–déli irányban is megteremtsük az összeköttetést a tagállamok között.


EGYSÉGES EURÓPAI ENERGIAPIACOT Érdekünkben áll továbbá az egységes európai belső piac megteremtése az energia területén. A jelenlegi viszonyok nem kedveznek a versenynek, következésképp kiszolgáltatottabbá teszik a fogyasztókat. Az európai energiapiac felszabdaltsága mindemellett megnehezíti azon befektetéseket, amelyek elengedhetetlenek az európai ellátás szempontjából. Az energetikai piacnyitás Magyarországon is csak akkor hozhatja meg a remélt eredményeket, ha felszámolják a verseny útjában álló akadályokat. Az erőművekkel kötött hosszú távú megállapodások felülvizsgálata és a határokon átnyúló energiakereskedelem elősegítése segítené a verseny erősödését, ez pedig a lakosság számára is érzékelhető árcsökkenést eredményezhetne. A fokozott versenyhelyzet elősegíthetné a megújuló energiaforrások térnyerését is. Az egységes belső piac megteremtésének együtt kell járnia a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmus megerősítésével. Ennek megléte esetén ugyanis könnyebben ki lehetne védeni az esetleges ellátáskiesések jelentette veszélyeket.


KÖZÖS EURÓPAI HANGOT, KÜLÖNALKUK NÉLKÜL Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az energiapolitikai vonatkozások hangsúlyosabb szerepet kapjanak a remélhetőleg egyre karakteresebb közös uniós külpolitikában is. Az egységes európai hang elengedhetetlen az Oroszországgal folytatott együttműködés kialakításakor, amelynek minden körülmények között a kölcsönösségen kell alapulnia, mellőzve az ideológiai felhangokat. Meggyőződésünk, hogy Magyarország energiapolitikai célkitűzései nem értelmezhetőek csupán saját országhatárainkon belül. Hazánknak mint az Európai Unió egyik legkiszolgáltatottabb államának elsődleges érdeke, hogy a kiszolgáltatottságot csak fokozó, hosszú távon káros egyéni különalkuk helyett a formálódó közös uniós energiapolitika keretében keressen megoldást energiabiztonságára.


AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG A KULCS Hazánkban óriási lehetőségeket rejt az energiahatékonyság fejlesztése. A korábbi olcsó energiára és pazarlásra épülő üzemek és lakóépületek ésszerű átalakításával anélkül mérsékelhető jelentős mértékben a fogyasztás, hogy a lakosság életszínvonala ezt megsínylené. Az energiahatékonyság fejlesztése érdekében tett lépések munkahelyeket teremthetnek, s nem utolsósorban javíthatják hazánk versenyképességét. A hatékonyságjavító intézkedések együtt kell járjanak a fogyasztói szemlélet meghonosításával és a lakossági takarékossági programok kiterjesztésével. Az uniós forrásokat tehát az eddigieknél jobban kell a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra koncentrálni.


PÁRBESZÉDET AZ ATOMENERGIÁRÓL Az energiaellátásról szóló diskurzus nem hagyhatja figyelmen kívül a nukleáris energiát. Ugyanakkor úgy véljük: az atomenergia jövőbeni magyarországi szerepére vonatkozó bárminemű döntést széleskörű és nyilvános párbeszédnek kell megelőznie.


ERőS MAGYAR FELLÉPÉS A NÉPPÁRTBAN ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN A Fidesz az egyik első párt volt Európában, amely a közös energiapolitika szükségességére igyekezett felhívni partnerei figyelmét, még jóval azelőtt, hogy Oroszország először elzárta a gázcsapot Európa felé. A Fidesz európai néppárti képviselői Barsiné Pataky Etelka és Gyürk András vezetésével számos energiapolitikát érintő parlamenti jelentést és módosító indítványt készítettek, az előbb bemutatott elvek és megoldási javaslatok mentén. A plenáris ülésen tett gyakori felszólalásaik és az Európai Bizottsághoz intézett kérdéseik az európai energiaellátás aktuális dilemmáira irányultak. A delegáció következetesen kiállt az alternatív energiaszállítási útvonalak szükségessége mellett, több alkalommal felhíva a figyelmet az EU–orosz viszonyt övező bizonytalanságokra. A magyar néppárti képviselők többször kifejezték azon meggyőződésüket, amely szerint az energetikai piacnyitás az Európai Unióban nem hozta meg a kívánt eredményeket, mivel az nem járt együtt az árak mérséklődésével és a fogyasztók elégedettségének növekedésével. Az új uniós energiapiaci szabályozáshoz tett javaslataik eredményeképpen a jövőben remélhetőleg az energetikai cégek versenyeznek majd a magyar fogyasztókért és nem fordítva. A valódi verseny feltételeinek megteremtése és az energiafogyasztók védelme a jövőben is fontos törekvése lesz a magyar néppárti képviselőknek. A delegáció az energiapolitikai kérdéseken belül fontos szerepet szánt az energiahatékonyság ügyének. Gyürk András vonatkozó parlamenti jelentésében javasolta az uniós energiahatékonysági támogatások kiterjesztését, valamint a lakossági tájékoztató programok megerősítését. A képviselő jelentésében hangsúlyozta, hogy a közintézményeknek példamutató szerepet kell játszaniuk az energiahatékonyság terén. A politikus előterjesztésében egyúttal arra kérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, milyen módon lehetne a közbeszerzési eljárásokat energiahatékonysági követelményekkel összekötni.


PÁRBESZÉDET AZ ENERGIASTRATÉGIÁRÓL Célunk, hogy elmélyült párbeszédet kezdeményezzünk a ma még ingatag lábakon álló magyar energiastratégiáról. Sürgető döntésekre van szükség annak érdekében, hogy enyhítsük Magyarország függőségét. Úgy kell biztosítanunk hazánk energiaellátását, hogy közben nem veszítjük szem elől a környezetvédelmi szempontokat, és egyúttal erősítjük a hazai ipar versenyképességét. A legfontosabb energiapolitikai célkitűzéseink:
1. Diverzifikáljuk az energiaforrásokat, oldjuk az egyoldalú beszállítói függőséget a Nabucco gázvezeték megépítése és a cseppfolyós gázimport elősegítése révén.
2. Bővítsük a tározókapacitásokat, mélyítsük el a szolidaritáson alapuló regionális energiaügyi együttműködést, teremtsük meg az energiahálózatok kelet–nyugati összekapcsolása mellett az észak–déli összeköttetést is.
3. Hozzunk létre egységes uniós energiapolitikát és piacot, ösztönözzük a határokon átívelő energiakereskedelmet.
4. Szüntessük meg a verseny érvényesülése útjában álló akadályokat a magyar piacon: tekintsük át a hosszú távú megállapodások jelenlegi rendszerét, bővítsük ki a határkeresztező kapacitásokat, erősítsük meg a rendszerirányítás függetlenségét.
5. Tegyük hangsúlyosabbá az energiapolitikai dimenziót a formálódó közösségi külpolitikában.
6. Indítsunk energetikai vonatkozású hazai kutatás-fejlesztési programokat, a létezőket pedig erősítsük meg.
7. Részesítsük erőteljesebb pénzügyi támogatásban az energiahatékonysági beruházásokat. Tájékoztató kampányok révén honosítsuk meg a fogyasztói szemléletet.
8. Számoljuk fel a megújuló energiaforrások elterjedését gátló jogi akadályokat, erősítsük meg az e célt szolgáló hazai pénzügyi támogatásokat.
9. Kezdeményezzünk Magyarországon társadalmi párbeszédet az atomenergia jövőbeni szerepéről.

Jobbik:

Magyarország a magyaroké! - A Jobbik programja a magyar érdek védelmében, a Nemzetek Európája megteremtéséért

ENERGIAPOLITIKÁNK AZ UNIÓBAN: A DÖNTÉSEK BEFOLYÁSOLÁSA A NEMZETI ÉRDEK ALAPJÁN

A Jobbik energiapolitikai irányelvei
Az ország energiaellátásának stratégiai döntései során több, egymásnak részben ellentmondó követelményt megfelelő mérlegeléssel kell összhangba hozni. Ezek a következők:
- az ellátás biztonságának szavatolása;
- a külföldi energiahordozóktól való minél nagyobb függetlenség;
- a gazdaságosság szempontja (a fogyasztói érdekek, elsősorban a lakossági teherbíró-képesség figyelembe vétele);
- környezetvédelem érdekében a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése;
- a megújuló erőforrások részarányának növelése.

A 2009. januári gázellátási krízis világossá tette Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát. A kérdés nem úgy szól, hogy Nabucco vagy Déli Áramlat, hanem úgy, hogy milyen forrásokból lehet pótolni a földgázzal történő energiatermelést és fűtést. Ahol rendelkezésre áll termálvíz, törekedni kell a földgázra alapuló fűtési rendszerek lecserélésére. Az alaperőműveknek szánt gázerőműveket – amelyekre szabályozási célból szükség van – a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításával, továbbá új blokkal való bővítésével kell kiváltani a hazai uránérc készletre is alapozva. A fenti célok egy nemzeti érdekeket figyelembevevő gazdaságpolitika részei, ahol a Magyar Nemzetei Banknak nem magánbankként, hanem a gazdaságot éltető, pénzt kibocsátó állami bankként kell működnie. A földgáz kiváltása nem megy egyik napról a másikra. Addig megkerülhetetlen feladat a gázellátás biztosítása. Ennek záloga az újonnan feltárt alföldi készletek és a gázvezeték nemzeti tulajdonba vétele. A gázellátás diverzifikációját szempontnak tekintve is látnunk kell, hogy az a vezeték, amelyiknek felépítésére reális esély van, elkerüli Ukrajnát, és van honnan gázt beletölteni és továbbítani: a Déli Áramlat. Ezt a szempontot a magyar külpolitikának is figyelembe kell vennie. 

Az uniós erőtér elemzése
Az energiapolitika a gazdaságpolitika része, csak azzal együtt módosítható. A magyar gazdaság- és energiapolitikát pedig az európai uniós erőtérben lehet és kell megvalósítani.

A változó alapelvek
Az Európai Unió alapjául szolgáló Római Szerződés még – a kereszténydemokrata alapelvek szerinti – szolidaritást, a közjó támogatását és a teljes közösség érdekeinek előmozdítását tűzte ki célul, figyelembe véve az egyén tiszteletét, autonómiáját. Ezért a közérdekű szolgáltatásokat kivonta az áru és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások hatálya alól. Ezt az általános előírást a Nizzában elfogadott módosítás is tartalmazza, s az Unió – elutasított – alkotmányába is bekerült. Ennek ellenére az EU politikája angolszász hatásra határozott neoliberális irányt vett. Ugyanakkor az európai civilizáció energiaigényes és egyben energiapazarló módon működik, ennek talaján pedig az energiapiacok uralma mára az egyik legfontosabb hatalmi tényezővé vált. Az Unió egyre messzebb került az alapoktól, a keresztényi elvektől, a szolidaritástól. A „szociális piacgazdaság” háború utáni eszméje helyére angolszász hatásra a neoliberalizmus eszmerendszere került.

Az energiafüggőség
Európa külső energiaforrásoktól való függése egyre növekszik, két-három évtizeden belül megközelíti a 70%-ot. A növekvő földgázigényeket csak növekvő importtal lehet kielégíteni, ezért meghatározó a külső függőség elkerülhetetlen növekedésére való reagálás. Az ellátásbiztonság kérdését is elsősorban ez a szempont határozza meg. A legfőbb politikai célkitűzés a külső igények mérséklése, a beszerzés diverzifikálása és a szállítási infrastruktúra bővítése, mert ez csökkentheti a beszerzési feszültségeket.

Energiatakarékosság
Az igénynövekedés mérséklése, az energiatakarékosság deklarált közösségi cél. A takarékosság új eleme az épületek energetikai normatíváival foglalkozó direktíva. Az energiafelhasználást csökkenti az energiaátalakítások hatékonyság-növelése, aminek megtestesülése a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést támogató direktíva is.

Saját energiaforrások
A saját energiaforrások körébe tartoznak az ún. megújuló energiaforrások, mint a biomassza, víz-, szél-, nap- és geotermikus energia. Ezek felhasználásának feltételeit meg kell teremtenünk, de egyúttal a megfelelő arányokra is ügyelnünk kell. Felhasználásuk sokszor irracionálisnak tűnő erőltetése átmenetileg árnövelő tényező, a később csatlakozott szegény tagországok esetében pedig egyre megfizethetetlenebbé teszi az amúgy is növekvő árú energiaszolgáltatást.

A versenypiac
Az energiapiacok liberalizálásával párhuzamosan, Nyugat-Európában is soha nem látott mérvű vállalati koncentráció és integráció ment végbe az energetikában, s ez a folyamat változatlanul tart. A korábbi nemzeti monopóliumoknál nagyobb, nemzetközi monopóliumok jöttek létre, amelyek politikai érdekérvényesítő képessége is növekedett. Ennek ellenére az Európai Unió döntéshozóinak és szellemi elitjének gondolkodásában az energetikai versenypiac változatlanul mint „szent tehén” szerepel. Az energetikai uniós közös piac szereplői ma nem egyenrangúak, a piacon egyértelműen az erőfölény érvényesül. A kisebb és gyengébb tagállamok energetikai piacait kisajátították, e piacokat a korábbinál nagyobb, külföldi monopóliumok uralják. A természetes közösségi monopóliumok helyébe a piaci monopóliumok léptek.

Európai energiapolitika
Bár vannak erre irányuló kezdeményezések, például a legutóbbi ún. Zöld Könyv, de ma az Európai Uniónak nincs deklarált energiapolitikája, csupán egyes dokumentumai (direktívái) és részintézkedései, emellett pedig politikai nyilatkozatok jelzik a jövőben esetleg kialakuló koncepciót, az „energiapolitikát”. Erősen megkérdőjelezhető az Unióban eddig uralkodó verseny- és kereskedelemcentrikus, nem pedig emberközpontú energetikai szemlélet. Ma energiapolitikán olyan liberális versenypolitikai és piacszabályozó dokumentumcsomagokat (direktívákat) értenek, amelyek a piacnak deklarált energetika működését szabályozzák. Ezeket a direktívákat (villany, gáz, kapcsolt energiatermelés) és előírásokat (megújuló energiaforrások aránya) egyhangú helyett többségi szavazással hozzák, s ezáltal a kisebb országok alapvető érdekei sérülhetnek. Ezekre e dokumentumokra hivatkozva szerezték meg a nagy monopóliumok az újonnan csatlakozó, kisebb államok energiapiacait. Emiatt ismét aktuálissá vált a most már piaci monopóliumok elleni harc. Nem véletlen, hogy ebben az ügyben az európai szakszervezetek kezdeményezőként lépnek fel.
Az EU „új” energiapolitikáját a 20-as szám bűvöletében hirdette meg: 2020-ig 20%-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energia-fogyasztást, 20%-ra növelve a megújuló energiaforrások részesedést, 20%-kal csökkentve az üvegház hatású gázok kibocsátását, a bioüzemanyagok részarányának pedig 10%-ot kellene elérnie.
A Bizottság ellentmondásos véleménye szerint a piaci koncentráció – ami éppen a liberalizáció következménye – a liberalizációs folyamat legnagyobb akadálya. Annak a liberalizációnak, ami egyébként a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetett. Az áram és gáztermelők és a legnagyobb fogyasztók közötti, hosszú lejáratú szerződések is a versenyt korlátozzák, ezért Brüsszel ezeket is felbontatná. Németország, Franciaország, Ausztria, Bulgária, Görögország, Lettország, Luxemburg és Szlovákia közösen lépett fel a Bizottság energiaipari liberalizációs programja ellen. Figyelemre méltó, hogy a magyar kormány nem csatlakozott a beadványhoz.

Ellátásbiztonság
A 2004-ben hatályba lépett új direktívák ugyan a korábbihoz képest hangsúlyosabban deklarálták az ellátásbiztonság növelésének szükségességét, de garanciális feltételeket nem írtak elő, azt a tagállamokra bízták. S valóban, az energetika alapkérdései csak nemzeti keretek között rendezhetők.
Az EU energiapolitikai tévedései:
- idealista, irreális és ellentmondó célkitűzések;
- a közszolgáltatások piacosítása;
- a megújuló és a bioenergia túlértékelése;
- a közös energiahordozó-ellátás (földgázellátás) elhanyagolása;
- az atomenergia szerepének leértékelése.

Feladatunk Brüsszelben: az uniós energiapolitika befolyásolása
Magyarország az Európai Unió tagjaként sajnálatos módon a versenypiac mellett kötelezte el magát az energetikában is, azonban ennek mértéke, kiterjedése és működési jellege jelentős bizonytalanságokat, ugyanakkor viszont lehetőségeket is tartalmaz, amit az erősödő energiapolitikai kritikák megalapoznak. A versenypiac terjedése kapcsán fel kell készülni a fizikai kereskedelem látványos növekedésére, az energiatranzit fokozódására is. A tagországok szerepének szűkülése mellett várhatóan növekedni fog a régiók, országcsoportok szerepe. Az ország szuverenitásának csökkenésével előtérbe kerülnek a területi és különféle csoportérdekek. Csatlakozásunk után azonban már nemcsak alkalmazkodnunk kell az EU-joganyaghoz, hanem az egyenjogúságra támaszkodva alakíthatjuk is, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a neoliberalizmus gyengülése ma már a nemzeti érdekek érvényesülését segíti.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom az EU parlamentjének szintjén alapfeladatként vállalja az Unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolását a rendelkezésére álló eszközökkel. Ehhez aktív és szakszerű, nemzeti érdekeket megjelenítő politizálást kíván folytatni. Az irányelveknek az újonnan csatlakozó országok adottságaihoz illeszkedő, differenciált kezelése mellett a negatív hatások mérséklése és a lehetséges maximális előnyök kihasználása az elérendő cél. A magyarországi energiapiaci helyzet reális bemutatásával kezdeményezni kell az uniós direktívák felülvizsgálatát, a profitot limitáló, önköltség alapú árképzés elfogadtatását. A változásokat az erősödő európai kritikák is megalapozzák, s már a lehetséges szövetségesek is mutatkoznak: ezek az uniós szakszervezetek és a szomszédos közép-európai országok. Az EU-ban változást elérni csak szakmai hozzáértéssel párosuló elszántsággal lehet, persze ha van jól kommunikálható cél, amelyhez a tagállamok egyetértése megszerezhető. A közép-európai országoknak természetes módon adódnak közös energetikai céljaik, amelyek megvalósítása a kibővített közép-európai regionalitás keretében lehetséges. Az EU-csatlakozási folyamatban azonban a közös érdekek érvényesítése általában háttérbe szorult. Fel kellene végre ismerni, hogy egymásra támaszkodva, a hosszú távú, közös érdekek alapján az energetika területén egyenként is többet lehetne elérni.

Elérendő fő céljaink:
- Az uniónak új biztonságfilozófiát kell kidolgoznia, a fejlesztési beruházások közérdekű jellegét el kell ismernie. Az ellátásbiztonság tagállami garantálását az Uniónak sajátos eszközeivel támogatnia kell.
- A primer energiahordozók vezetékrendszereit európai közös feladatként kell megvalósítani.
- Az uniós versenypolitika és piacszabályozás tagországokra kényszerítésén úgy kell változtatni, hogy a jogszabályok a tagállamok egyhangú szavazatával léphessenek hatályba, illetve lehetővé kell tenni, hogy egyes országok kimaradhassanak a számukra hátrányos, belső piaci szabályozásból.
- Ki kell építeni a hatékony energiapiaci fogyasztóvédelmi intézményrendszert.
- A szabályozó hatóságokat is demokratizálni kell. A piaci szereplők mellett be kell vonni a fogyasztói érdekvédő szervezeteket, a környezetvédőket és a szakszervezeteket is. Az árellenőrzésnek ki kell térnie a profitráta ellenőrzésére is.

MDF:

Miért Igen az MDF listájára június 7-én?

Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje szerint:

Feladatok Európában
...
Ezen kívül komoly figyelemmel fogom kísérni a közös energiapolitikát és a környezetvédelem kérdését is.


MSZP:

Az MSZP EP delegáció vállalásai 15 pontban

6. Európai energiabiztonságot!

Az európai polgárok alapvető joga a megfizethető és környezetbarát energiához való hozzáférés. Az MSZP EP-képviselői ezért arra törekszenek, hogy:
· csökkentsük Magyarország gázfüggőségét, kiszolgáltatottságát. Az Európai Gazdaságélénkítő Terv keretében segítjük a Nabucco gázvezeték megépítését, a magyar gázvezeték-hálózat összekötését a szlovák és a román hálózattal; a magyar gázvezeték-hálózat összekötését a horvátországi gáz-terminálokkal, valamint újabb gáztározó építését;
· az Unió erős közös európai energiapolitikát alakítson ki, amely garantálja az energiabiztonságot, az olcsó és környezetbarát energiát;
· az EU nyújtson segítséget az energiahatékonyság javításában, a lakóházak szigetelésében, a zöld-energiaforrás fejlesztésre, különösen a bioenergia terén. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: mszp fidesz mdf jobbik ep energpol

A bejegyzés trackback címe:

https://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr261178545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.