HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

ESZK - Hogyan készül Paks II? - Beszámoló

2014.12.03. 18:37 :: FINE

dsc_1637_585resnx.jpg2014. november 12-én az Energetikai Szakkollégium Paks II-ről rendezett fórumára érkező érdeklődők megtöltötték a Műegyetem Q épületének nagyelőadóját. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy sokan csak az aulában kivetített felvételen keresztül tudták figyelemmel kísérni az előadásokat és az utána következő kérdés-válasz szekciót. Három előadást hallhattak a résztvevők: Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, majd Prof. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, és végül Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója beszélt a projektről.

Az első előadást Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója tartotta arról, hogy az általa vezetett hivatalnak milyen feladatai vannak a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban, amit hosszabb távon helyesebb csak kapacitás-fenntartásnak nevezni. Előadását viccesen azzal kezdte, hogy “ennél unalmasabb témát nem is lehetett volna találni, amit a szakemberek sem feltétlenül értenek”. Természetesen ezt nem kell teljesen komolyan venni, de a hatósági szabályozás valóban kissé száraz téma, viszont annál fontosabb feladat, amit Fichtinger Gyula egy nagyon jó metaforával érzékeltetett: a nukleáris engedélyeztetés is hasonlóan működik, mint amikor egy család autót akar vásárolni, és el kell dönteni az autóról, hogy elég biztonságos-e. Csak akkor kaphat rendszámot, ha minden előírásnak megfelel. Ehhez hasonlóan a nukleáris ipar és az atomerőművek hatósági ellenőrzését az OAH végzi, valamint felügyeli a törvényi szabályozás előírásainak betartását. Nukleáris biztonsági engedélyek a következőkre terjednek ki: két lépcsőben a telephelyet, majd a létesítést (építés, gyártás, beszerzés), végül az üzembe helyezést és az üzemeltetést engedélyezik. Ezek során, a törvények értelmében figyelembe kell venniük az országgyűlés és kormány döntéseit, a közmeghallgatásokon keresztül a társadalom (egyének) akaratát, valamint az espoo-i egyezmény értelmében más országok álláspontját (Paks II esetében tíz ország jelezte a részvételét az engedélyezési folyamatban). Bár a környezetvédelem nem tartozik közvetlenül a nukleáris biztonsághoz, az OAH-nak ezzel a témakörrel is kell foglalkoznia. A magyar országgyűlés 2009. március 30-án megszavazta a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését. Tekintettel erre, az OAH nemzetközi és hazai gyakorlat alapján több lépcsőben felülvizsgálta a szabályozást, majd kiegészítette és módosította azt. A fukushimai tapasztalatok és nemzetközi ajánlások alapján Pakson is végeztek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot, amin jól teljesített az atomerőmű és aminek hatására ötven új követelményt és szabálymódosítást fogalmazott meg az OAH. Az utóbbi egy hónapban Paks II cégnél, mint engedélyesnél telephelyvizsgálatot és -értékelést végeztek. A hatóság köteles minden magánszemély, csoport, párt, így pl. a Greenpeace, LMP, stb. véleményét is figyelembe venni, ami több szempontból sem egyszerű feladat. Hogyan lehet a véleményüket figyelembe venni? Hogyan lehet őket megfelelően tájékoztatni? - tette fel a kérdéseket a főigazgató, majd közölte, hogy az erre a célra létrejött munkacsoport sajnos eredmény nélkül feloszlott. Végül Fichtinger Gyula a közismert székely gondolattal zárta előadását, miszerint a medve nem játék. A medvéhez hasonlóan egy atomerőmű sem az: meg lehet szelídíteni, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy potenciálisan veszélyes.1112-170930-kaadam.jpg

A következő előadást Prof. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és egyetemi tanár tartotta, aki a két új paksi blokk szükségességéről, valamint a megvalósítási tervekről beszélt. Ő is egy hasonlattal indította előadását, amely szerint az energetikusok is jövőkutatók, mivel nekik is meg kell “jósolniuk”, hogy a jövőben milyen lesz az energiaigény, és ezt hogyan lehet a leggazdaságosabban biztosítani a fogyasztók számára. A MAVIR pár nappal korábbi előrejelzésére hivatkozva mondta, hogy az országnak mind összenergiában, mind csúcsteljesítményben mért villamosenergia-fogyasztása nőni fog, ugyanakkor a többnyire kis kihasználású, elavuló hőerőműveinket hamarosan le kell cserélni. Jelenleg a villamosenergia-fogyasztásunk 28%-át importáljuk, ami lengyel, cseh és ukrán szénerőművekből származik. Az atomenergia ~40%-os részesedését a magyar villamosenergia-fogyasztásban hosszú távon fenn kellene tartani, mert gazdaságilag ez a legkedvezőbb. A magyar kormány 2013 második felében kezdett el tárgyalni az orosz kormánnyal, aminek vége az a kormányközi megállapodás lett, amely szerint 12,5 milliárd euróból az orosz Roszatom két atomerőművi blokkot épít nekünk, az összeg 80%-át pedig az orosz állam hitelezi nekünk. A két új paksi blokk építését ez a kedvezményes, 4-5%-os lépcsőzetes kamatozású hitel teszi vonzóvá és gazdaságossá, hiszen 15-17 Ft/kWh (teljes üzemidőre vett) egységköltségre számíthatunk, ami elég lesz a tőke és a kamat visszafizetésére és ezen felül egy minimális hozamot is biztosít a magyar államnak. Jelenleg is folyamatosan tárgyalnak az orosz féllel, de most már a három megvalósítási szerződés részleteiről, amiből az utolsó az üzemeltetést hivatott szabályozni. Aszódi Attila szerint az országnak minden kompetenciája megvan arra, hogy üzemeltessük a két új blokkot, melyek 100%-ban magyar tulajdonban lesznek és teljes mértékben magyar szakembergárda és magyar cégek fogják üzemeltetni, illetve karbantartani. Az utóbbi hónapokban körülbelül tizenkétezer követelményt egyeztettek a szállító féllel, annak érdekében, hogy biztonságos és nagy kihasználtságú alaperőművet kapjunk kézhez. A professzor beszélt az új 3. generációs blokkok fontosabb jellemzőiről és az ezekkel szemben támasztott elvárásainkról, mint a terheléskövetés lehetősége és az üzemanyag diverzitás. Az első pár évtizedben MOX üzemanyag felhasználása még nem lesz gazdaságos, de a teljes 60 éves üzemidő második felében, már akár reprocesszált MOX üzemanyaggal is működhetnek a reaktorok. Ezután részletesen kifejtette a blokkok hűtésének kérdéskörét, ami az utóbbi időben központi téma volt. Annak a tervein dolgoznak most, hogy a nagy kondenzátorhűtési igényt hogyan lehet majd frissvízhűtéssel megoldani a Dunából, mivel a hűtőtornyos hűtés több szempontból sem lenne kedvező. Ugyanakkor a már “szétkutatott” paksi telephelyet is újra megvizsgálják, például a háromdimenziós szeizmikus méréseket már el is végezték, mivel az új erőműnek is saját telephelyengedélyek kellenek. Aszódi Attila kormánybiztos azzal zárta előadását, hogy hosszú távon 40% körül marad az atomenergia részesedése a magyar energiamixben, de a maradék 60%-ot is biztosítanunk kell majd valahogyan. Sok új, fiatal munkaerőre van szükség Paks II megvalósításához, valamint még több a maradék 60% energia előállításához.

1112-171413-kaadam.jpg

Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója az előadását a VVER reaktorok evolúciójának rövid áttekintésével kezdte, majd reaktorfizikai, biztonságvédelmi és energetikai szempontok alapján bemutatta a leendő két új VVER-1200 blokk primer- és szekunder körét. A Roszatom a legnagyobb atomerőművi beszállító a világon, mivel jelenleg 10 reaktort épít Oroszországban és további 31-et tervez a világon. Ezeknek a 3. generációs blokkoknak a zónaolvadási gyakorisága a gyártó szerint 6۰10-7/év (tehát elvileg csak 60 millió évente egyszer fordulhatna elő ilyen súlyos baleset), amit persze a Paks II projektcégnek, mint megrendelőnek is független számításokkal, szimulációkkal verifikálnia kell, hogy a magyar jogszabályok által azt az OAH is elfogadja. Többnyire ezzel foglalkozik jelenleg a cég közel 130 mérnök és fizikus dolgozója. Az új reaktorok üzemanyag-kazettáinak már nem lesz oldalburkolata, ami sokkal jobb keveredést tesz lehetővé a zónán belül, és nagyobb, 70 MWnap/kg lesz az urán üzemanyag kiégési szintje. Az oldalburkolat hiánya az üzemanyagpálcák esetleges elhajlása miatt sem jelent majd problémát, mert orosz gyártónak sikerült a problémát kiküszöbölnie, nem véletlenül tartják az orosz gyártmányú üzemanyagot a legjobbnak a piacon. A beszállító céggel most arról tárgyalnak, hogy 12 vagy 18 hónap legyen a kampány hossza. Nagy Sándor röviden bemutatta a primer kör után a szekunder kör főberendezéseit is, majd a üzemzavari hűtőrendszereket, hidrogén-rekombinátorokat és a zónaolvadék-csapdát ismertette. Persze, ezt lezárva mindenkit megnyugtatott, hogy a most működő paksi blokkok is folyamatos fejlesztésen mennek át, hogy minél biztonságosabbak legyenek. A vezérigazgató 1979-től 2012-es kinevezéséig dolgozott a Paksi Atomerőműben, ahol részt vett mind a négy reaktor beüzemelésében. Elmesélte, hogy már a 90-es évek elején két 1000 MW-os blokk-kal tervezték bővíteni az atomerőművet, melynek telephelyét eredetileg 4000 MW összteljesítmény befogadására tervezték, és ennek előkészítésében ő is aktívan részt vett. A villamoshálózat vizsgálata alapján az OVIT-nak csak egy új alállomást kellene építenie, valamint a tercier termelők bővítésére lesz szükség. A hulladékkezelés részleteire már sajnos nem maradt sok idő, de a Bátaapáti hulladéktároló a jövőben is várja a kis- és közepes aktivitású erőművi hulladékot, viszont Paks II üzembe helyezéséig meg kell oldani a kiégett fűtőelemek feldolgozását vagy végleges elhelyezését is. Egyrészt vissza lehet majd szállítani az oroszoknak, hogy később MOX üzemanyagot gyártsanak belőle, de a Nyugat-Mecsekben található kutatólabort is említette, ahol továbbra is vizsgálják végleges tároló létesítésének lehetőségét.dsc_1636_584resnx.JPG

A három hosszú, de annál tartalmasabb előadás alatt papíron mindenki feltehette kérdését bármelyik előadónak címezve, és sokan éltek is a lehetőséggel, hogy kérdezzenek. A kérdések közül Patkó Gábor moderátor, a Portfolio elemzője válogatott. Érkezett egy olyan kérdés, hogy a csúszásokkal kapcsolatos költségeket kinek kell állnia, amelyre Aszódi Attila egyszerűen csak azt felelte, hogy egy “kulcsra kész” atomerőművet veszünk, ami ha nem készül el határidőre, akkor az a szállítót fogja hátrányosan érinteni a szerződésben foglaltak szerint, persze csak ha nem a megrendelő fél követelményinek módosítása okozta a csúszást - tette hozzá Nagy Sándor. Valaki viccesen azt kérdezte hova lehet küldeni az önéletrajzokat, mivel azt mindhárom előadó kiemelte, hogy szükség van a fiatal, képzett szakemberekre, de csak Fichtinger Gyula tüntette fel, hol lehet jelentkezni. Az OAH-nál és Paks II projektcégnél is várják a jelentkezőket, utóbbi létszámát most akarják bővíteni 130-ról 200 főre. Sok K+F feladat lesz Paks II miatt, úgyhogy már a kutatóintézetek is várják az új munkaerőt. Az OAH felmérése alapján, több mint ezer új szakember kellene, ami jelenleg nem áll rendelkezésre, ezért erre majd az oktatási intézményeket is fel kell készíteni. Az előadók mindenkit bátorítanak a jelentkezésre. Felmerült egy olyan kérdés - teljesen jogosan - hogy mire lesz elég a 12,5 milliárd eurós beruházási költség, amire a kormánybiztos és a vezérigazgató azt válaszolta, hogy ez csak az orosz szállítónak fizetendő összeg, a korábban említett hálózatfejlesztésre külön 30-40 milliárd Ft lesz elkülönítve az állami költségvetésből, ami az összköltséghez képest elhanyagolható. A következő - Mennyi ideig mennek majd párhuzamosan a régi és új blokkok? - kérdésre mindhárman válaszoltak, mely szerint 2026-ban kell elkezdenünk törleszteni, tehát ekkor már működniük kell, valamint 2032-ig legkésőbb le kell állítani Paks első blokkját. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy tíz évente időszakos biztonsági felülvizsgálaton kell átesnie minden reaktorunknak, így az is előfordulhat, hogy nem kapják az utolsó évtizedre a működési engedélyt - hangsúlyozta Fichtinger Gyula. Arra a nehéz kérdésre, hogy mennyi lesz a villamosenergia ára, Aszódi Attila válasza: nem lesz olcsóbb, mint most, viszont Paks II megépítésével lesz a legolcsóbb a kieső 40% biztosítása, ezért is megyünk ebbe az irányba. A 40%-os lokalizációs részesedésre is rákérdeztek, amit azért foglaltak a kormányközi megállapodásba, hogy a költségek egy része a magyar gazdaság fejlesztéséhez is hozzájáruljon - mondta a kormánybiztos. Jelenleg ezzel nem foglalkoznak, mert nem ezen van most a fókusz, de később ez is nagyon fontos feladat lesz. Végül az energiatárolás kérdése is felmerült, de mint megtudtuk, erre nem lesz szükség, és inkább a megújuló energiaforrások azok, amelyek komoly kihívások elé állítják az ipart ezen a téren - reagált a professzor. Jó lenne, ha megoldott lenne az energia tárolása, 1-2 évtizeden belül kifejleszthetnek egy ilyen technológiát, de az még messze van. Az EU az európai energiapiac fejlesztésére törekszik, például a határkeresztező kapacitás növelésével, így akár exportálhatjuk is majd a többlet energiát abban az időszakban, amikor mind a hat reaktorunk termelni fog, főleg, hogy akkor már minden német atomerőmű le lesz állítva.

Köszönjük az Energetikai Szakkollégiumnak a jól sikerült fórum szervezését, akik a végén még állófogadással is kedveskedtek a résztvevőknek. Tanulságos előadásokat hallottunk és érdekes válaszokat kaptunk a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatban, így mindenképp megérte részt venni. Az előadók prezentációi letölthetők az ESZK honlapjáról.

Tudósított,

 Lucsányi Dávid

MNT Fiatalok a Nukleáris Energetikáért

Szólj hozzá!

Címkék: atomerőmű BME MVM Nagy Sándor Paks 2 Paks2 ESZK FINE OAH Aszódi Fichtinger

A bejegyzés trackback címe:

http://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr746934915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.