HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

Milyen áron térül meg?

2014.01.30. 16:48 :: Biederman

Gazdasági nézőpontból is többféleképpen lehet megközelíteni egy atomerőmű beruházás szükségességét vagy szükségtelenségét. Ebből az egyik lehetőség a beruházás megtérülésének vizsgálata. Azaz egyáltalán megtérül-e a befektetőnek és a lehetséges alternatívákhoz képest is versenyképes-e.

A gyakorlatban valódi döntés-előkészítéshez főleg ilyen méretű beruházásnál már az első kérdésre adandó válasz is egy legalább éves szintű cash-flow számítást feltételez (egy hosszú távú villamosenergia-ár előrejelzéssel megfejelve).

Ismeretterjesztési céllal viszont lehet az egészet egy egyszerű modellel közelíteni. Azaz annak vizsgálatával, hogy mennyiért kell eladnia az új blokknak az áramot ahhoz, hogy vissza tudja fizetni a hitelt és a hitel mellett befektetett összeg is megtérüljön és ezt reálisan el tudja-e érni a piacon (nem most, hanem 2024 és 2054 közt).

Atomerőműben termelt villamosenergia költsége három tétel összegével közelíthető (mindhármat MWh megtermelt és értékesített villamosenergiára fajlagosítjuk):

  • Üzemanyagköltség
  • O&M költség (üzemeltetési és karbantartási)
  • Tőke/finanszírozási költség

Üzemanyagköltség: Mennyibe kerülnek a fűtőelemek, azok szállítása, tárolása majd használat után elhelyezésük/reprocesszálásuk. Ennek az értékét 3 EUR/MWh és 8 EUR/MWh közé szokás becsülni, elsősorban technológiától függ. (pl: Projected Costs of Generating Electricity. 59. oldal)

O&M költség: Ebben az esetben minden változó és állandó költség amire szükség van az erőmű hosszú távú biztonságos működtetéshez és leszereléséhez a működés végén. Ennek az értéke még az előzőhöz képest is jobban képes szórni, típustól, üzemeltetőtől és üzemeltetési kultúrától függően. A fenti forrásban pl 5 EUR/MWh és 22 EUR/MWh közti értékek találhatóak.

Tőke/finanszírozási költség: Tartalmazza a befektető által a beruházásba rakott tőke költségét (elvárt hozamát), annak megtérülését valamint az e mellett a beruházásra felvett hitel költségét és visszafizetését. (Maga a megnevezés nem biztos, hogy lefedi az egészet amit ezen értek.) Ettől a tételtől függ leginkább a megtérülés. Beruházás összköltségétől, hitelkamattól, megtérülési időtől és kihasználtságtól függően 5 EUR/MWh és 200 EUR/MWh közt bármit ki lehet hozni.

Mennyi lehet ez a Paks 2-es projekt esetében?

Üzemanyagköltséget és az O&M költséget a jelenlegi blokkok 2011/2012-es számaival becsültem. Ebben a két évben 23 EUR/MWh-t közelítette a két költség (a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba való befizetést ez elméletileg tartalmazza, azaz a hulladék elhelyezést és a leszerelést is tartalmazza az összeg).

Tőke/finanszírozási költség esetén a kiinduló feltételezéseim:

Beruházási költség: 12 milliárd EUR / 2,4 GW = 5000 EUR/kW

Hitel és megtérülési idő: 30 év az átadástól számítva

Beruházó elvárt hozama és hitel kamata a beruházás és a 30 éves futamidő alatt: 4,5% (Lásd Figyelő cikk)

Beruházási költség beruházási idő alatt felhalmozott finanszírozási és tőkeköltséggel növelt összege: 5500 EUR/kW (A fenti 4,5%-kal és egy kábé öt éves időszakkal azon belül pedig egyenletes kifizetéssel számolva.)

Éves átlagos kihasználtság az első 30 évben: 90%

A fenti feltételezésekkel 43 EUR/MWh-t kapunk.

Tehát összköltség (minimális villanyár): ~ 66 EUR/MWh (~20 Ft/kWh)

Kockázatok és problémák

Beruházási költség: ezt kell legkevésbé ragozni, ha nem figyelnek oda csúnyán meg tud szaladni.

Hitelkamat és elvárt hozam: a 4,5% a mostani kamatkörnyezetet figyelembe véve talán még reálisnak is tűnhet, de nem tudom mennyire tartható ténylegesen (lásd pl. az MNB alapkamatokat az elmúlt 20 évből a számításban). Még nem tudni, hogy ez lesz-e valamihez kötve és abból a „valamiből” jön most ki 4,5% vagy közel 40 évre garantálják a 4,5%-ot.

Beruházási idő alatt felhalmozott finanszírozási és tőkeköltségek:

  • beruházás elhúzódásával ez is nagyon el tud szállni
  • általában a beruházási szakaszban a magasabb kockázatok miatt (mi van, ha soha nem fejezik be pl?) a finanszírozás is magasabb szokott lenni mint már az üzemelés alatt. Mivel megegyezés még nincs ez is simán lehet magasabb.

Kihasználtság: létezik ennél jobb kihasználtsággal üzemelő atomerőmű (nem is kell messze menni), de a megújulók miatti fluktuációkat és a visszaterhelhetőséget figyelembe véve ez is bizonyulhat túl optimistának, viszont egyelőre nem tudok rá jobb becslést.

Na és mennyi lesz várhatóan a villamosenergia ára 2024-ben?

Passz.

 

Folytatás: Milyen áron térül meg? II.

2 komment

Címkék: paks 2

A bejegyzés trackback címe:

http://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr555790212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.