HTML

A mag és az energia

Gonosz atomtudósok vad Cserenkov-sugárzásban a világ elpusztításán fáradoznak. (Igazából energiapolitika, nukleáris energetika, klímaváltozás, de az nem hangzik olyan jól.) A nukleráj jövője a fiatalok kezében van!

FINE a Facebookon

Nukleáris technikával foglalkozó fiatalok a vas és acél városában

2012.04.08. 10:48 :: FINE

 

A Magyar Nukleáris Társaság ifjúsági szakcsoportja, a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) 2012. február 25-én és 26-án tartotta évnyitó szakmai továbbképző hétvégéjét, ezúttal Dunaújvárosban. A programfüzetben számos, a 2011-es évet nukleáris technikai szempontból meghatározó előadás szerepelt, amely mindenki számára egyaránt fontos és izgalmas lehetett.

A teljes résztvevői létszám 42 főt tett ki. A felhozatal eléggé vegyes: főként a BME hallgatói (BSc, MSc, fizika, fizikus, energetikai mérnök, vegyészmérnök szakok) és doktoranduszai mellett megtalálhatóak voltak az elmúlt időszak aktív finései is, akik az OAH-ban, Pakson vagy valamely kutatóintézetben, egyetemen tevékenykednek.

Szombat

  1. A hétvége első előadója, Eiler János, a Paksi Atomerőmű Zrt. Műszaki Igazgatóságának munkatársa a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatról (CBF), a köznyelvben gyakran csak „stressz-teszt”-ként emlegetett vizsgálati folyamatról, tartott hatvan perces előadást. Az előadó elmondta, hogy a legutóbbi időszakos biztonsági felülvizsgálat (2008.) a mostaninál szélesebb körű volt. A 2008-as vizsgálatok alapján már 250 millió Ft nagyságú beruházás meg is történt a telephely területén. A jelenlegi vizsgálat során megállapították, hogy azonnali beavatkozásra nincs szükség. Ugyanakkor a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező eseményekkel kapcsolatban fogalmaztak meg javító műszaki intézkedéseket, amelyeket két ütemben, 2015 és 2018 között fognak végrehajtani.

Ezzel együtt elmondható, hogy a CBF-en az atomerőművünk jól vizsgázott.


 

  1. Második előadóként Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal Általános Nukleáris Igazgatóság főigazgató-helyettese A magyar elnökség munkája a Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában (WPAQ) tartott előadást arról, hogyan kell az európai bürokráciában a nemzetközi protokoll betartásával nukleáris szakmai kérdésekben jogi környezetet alkotni. Egy átlagos félévben tipikusan 4-8 darab WPAQ ülést tartanak, míg a magyar elnökség alatt 15 (!) darab ülés volt egy rendkívülivel kiegészítve, a fukusimai katasztrófa miatt. A féléves elnökség legfontosabb munkája a Hulladékos irányelv (a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozása) elfogadása volt. Egy intenzív időszak irányítását végezte a magyar elnökség: Silye Judit magyar képviselő, Lengyel Zoltán alelnök és Koblinger László elnök.


 

  1. Ebéd előtti utolsó előadónk, Ézsöl György, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Termohidraulikai Laboratórium munkatársa a CERES (Cooling Effectiveness on Reactor External Surface) projekttel ismertetett meg bennünket. A tartály külső hűtését modellező kísérletben a paksi reaktortartályok elliptikus darabjának (hűtött felület) 1/40-ed része volt a modell mérete. Ennek a tartály külső hűtésére szolgáló rendszernek a mozgatórugója a természetes cirkuláció. A hűtést jelentősen befolyásolja a reaktortartályban megolvadt fűtőelemek hőteljesítménye, a reaktor tartály geometriai elhelyezkedése a biológiai védelemben. A kísérletek tanúsága szerint még az aszimmetrikus geometriai kialakítás mellett is a reaktortartály külső hűtése a kidolgozott technológiával biztosítható. A kísérleti eredmények jól felhasználhatók validációs számításoknál. A kísérlet személyi erőforrásigénye 3-4 fő volt. Maga a kísérlet egy napig tartott, amit sok építkezés előzött meg.


 

  1. Ebéd után, a hétvége negyedik előadója Nemes Imre, a Paksi Atomerőmű Zrt. Reaktorfizikai Osztály osztályvezetője, 15 hónapos átrakási ciklus bevezetésének terve a PAE blokkjain címmel beszélt nekünk munkájukról. A mai zónatervezési trendek már a 15, 18 és a 24 hónapos kampányokat is támogatják. A mi paksi reaktoraink jelenlegi geometriájával a 15 hónapos kampányhossz a kivitelezhető. A tervek szerint így 5 év alatt 4 leállás lenne, ami évente plusz 25 nap termelési időt és mínusz 20% karbantartási költséget jelentene. Nemes Imre elmondta, hogy a cégnél töltött elmúlt 30 évben 5-6 évente volt valami nagyobb volumenű újítás, a 15 hónapos kampányok bevezetése 2014-ben már elkezdődne, de a nagy ugrás 2015-ben lenne. Az üzemanyag-biztonsági elemzések az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja és az orosz TVEL alvállalkozói között összhangban vannak, így egy év csúszás lehetősége mellett is 2016-tól már mind a négy blokk 15 hónapos kampányokkal fog üzemelni.


 

  1. Az ötödik kolléga, Yamaji Bogdán, a BME NTI Atomenergetika Tanszék tudományos segédmunkatársa A fukusimai atomerőmű balesete és következményei című prezentációját mutatta be. Személyes élményekkel is szolgálhatott az eset kapcsán, mivel még 2003-ban, doktorandusz korában személyesen járt a TEPCO által üzemeltetett Fukushima Daiichi atomerőmű telephelyén, amit a hallgatóság körében körbeadott képeslapokkal és az erőmű működését és környezetét bemutató prospektusokkal demonstrált. A természeti katasztrófa által okozott INES 7-es besorolású balesetnek számos hasznos tanulsága van a nukleáris ipar számára. A földrengés- és szökőárkockázat-elemzést Japánban új alapokra kell helyezni, a nem megoldott hidrogénkezelésre új technológiai megoldásokat kell találni. Mindezekkel együtt a természetbe kikerült radioaktív anyag mennyisége még így is egy nagyságrenddel kisebb, mint Csernobil esetében és a nehézelem kibocsátás, vagyis az üzemanyag törmelék kikerülési mennyisége az eddigi adatok szerint elhanyagolhatóan kicsi. A folyamatos elhárítási lépések között a legújabb, hogy 2012 februárjában a Fukushima Daiichi telephely 1. blokkja fölé felhúztak egy védőépületet. Mindezek szerint elmondható, hogy a fukusimai erőmű jól teljesített a tervezési alapon túli, külső eseményekkel szemben és kijelenthető, hogy Fukusima semmiképp sem egyenlő Csernobillal, mert a hatásai a kisebb kibocsátás miatt meg sem közelítik azt.


 

  1. Hatodik előadónk Boros Ildikó, a BME NTI Atomenergetika Tanszék egyetemi tanársegédje, előadását szintén Yamaji Bogdán mondta el: Atomenergetika 2011. címmel. A jelenleg üzemelő 437 reaktor mellett 63 atomerőművi blokk épül jelenleg. A 2011. évben csupán egyetlen angliai blokkot kellett leállítani az üzemidő lejárta miatt. Állítottak le még reaktorokat Japánban, a természeti katasztrófa után, valamint Németországban, ahol döntés született arról, hogy 2022-ig bezárólag az ország végleg felhagy az atomerőművek üzemeltetésével. Más országok is elsodródtak a nukleáris energiától, ilyen például Svájc és Olaszország, de többen kiálltak a még biztonságosabb atomenergia békés célú alkalmazása mellet: Oroszország, Kína, India. Az Egyesült Államokban 1978 óta először adtak ki engedélyt egy új atomerőmű építésére, Georgia Államban, Vogtle telephelyen, ahol a tervek szerint 2016-17-ben már meg is kezdhetik a termelést az új blokkok. Fényképeket is láttunk a tereprendezés aktuális állapotáról. A balti államok összefogásában a Visaginas készül, amely a leállított Ignalina telephely mellett egy új ABWR blokk (GE-Hitachi 1350 MW-os továbbfejlesztett forralóvizes reaktora) lenne. Az elmúlt évet tarkították különböző antinukleáris megmozdulások, amit mi is tapasztalhattunk az OAH Fényes Adolf utcai székháza bejáratának a befalazása kapcsán.


 

  1. Hetedikként Kocsonya András, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetvédelmi Szolgálat munkatársa Jódkibocsátás Csillebércen témában tartott előadást. A kibocsátó Izotóp Intézet Kft. szűrője elöregedett, amelynek cseréjére sor került, de mivel a piacon már nem forgalmazzák a Kft. által használt szűrőket, ezért egy újfajta szűrő került beszerelésre, amellyel a kibocsátás mennyisége nem csökkent le. Az előadó megmutatta, hogy a kibocsátás mennyisége jóval alatta volt az éves szintnek, továbbá a telephelyi dolgozók becsült többlet dózisa lényegesen alatta van a kijelölt értéknek (5%-a annak), amely érték század része a természetes háttérsugárzás általi dózisnak. Az előadó kiemelte: a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Elnökségének javaslata: „1.) A radioaktív izotópgyártásnál is vezessék be azt a kötelező tájékoztatást, ami az atomerőműveknél már évek óta létezik (INES skála és közlemények). 2.) Üzemzavari szintek és az ezekhez tartozó kibocsátási illetve radioaktív sugárzási szintek legyenek meghatározva. 3.) Az intézmények időközönként adjanak ki tájékoztatót sugárvédelmi jellegű eseményeikről, akkor is, ha ilyen események nem történtek.”.



 

  1. A szombati nap nyolcadik, egyben utolsó előadója Horváth András, a BME TTK fizikus MSc, nukleáris technika szakirányos hallgatója volt, aki Az atomenergetika megítélése Magyarországon a fiatalok körében címmel mutatta be elemzését nukleáris ismereteket firtató totójáról. Grafikusan kiértékelt adatsoraiból az a tanulság vonható le, hogy az egyéb természettudományos területekhez hasonlóan az atomenergia területén is hagynak némi kívánnivalót maguk után a fiatalok tárgyi ismeretei. A totók kitöltése és kiértékelése 2011 márciusában, a japán természeti katasztrófa előtt készült, ebben nem figyelhető meg az atomenergiától való elfordulás. Az előadó folytatja az elemzését, így reméljük, a következő szakmai hétvégénken már tud arra vonatkozóan is információval szolgálni, hogyan változott az atomenergia megítélése a fukusimai események után.

Vasárnap:

  1. A hétvége programjában kilencedikként, vasárnap pedig elsőként Maróthy László, mint a Magyar Nukleáris Társaság senior szakcsoportjának vezetője Szakmai élettörténete és nukleáris vezetés rejtelmeibe vezetett be bennünket. A rendhagyó történelemóra sok olyan hasznos információt tartalmazott, ami segít megérteni a jelenlegi állapotokat, illetve számos a jelenben és a jövőben is várhatóan előforduló, az atomenergia felhasználásával kapcsolatos társadalmi problémára világított rá. Ez az előadás alátámasztja, hogy az MNT-n belül a senior és az ifjúsági szakcsoportoknak érdemes együttműködniük, eszmecseréket folytatniuk.


 

  1. A senior előadó után egy ifjú következett: Király Márton, a BME VBK vegyészmérnök MSc szakos hallgatója A tórium alapú atomenergia lehetőségéről ötletéről, technológiájáról, múltjáról, jövőjéről beszélt. Az előadás részletezte az Oak Ridge National Laboratory-ban épített sóolvadékos tenyésztőreaktor előnyeit és hátrányait, majd feltette a kérdést: Utópia-e a tórium alapú atomenergia? Földünkön megfelelő mennyiségű található ahhoz, hogy erre az üzemanyag-alapanyagra iparágat lehessen telepíteni. A legnagyobb tórium készletek Törökországban, Indiában és Ausztráliában vannak. A fejlesztések irányát vegyész szemmel nézve vázolta fel, így a hétvége egyik legérdekesebb előadását hallhattuk, egy nem hétköznapi reaktor típusról, amely már az 1970-es években szolgáltatott tapasztalatot az emberiségnek.


 

  1. Utolsó előtti előadónk Rosta László, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Neutronspektroszkópia Osztály munkatársa és a Budapest Neutron Center (BNC) tudományos koordinátora Új kutatóreaktor építésének lehetősége? címmel keltette fel érdeklődésünket a neutronok által elvégezhető szilárdtestfizikai, biofizikai és anyagkutatási témákban. Bemutatásra került a BNC kutatási profilja, gyártási termékei és munkái, amelyek között a 2000-es évek elején legsikeresebb Formula 1-es csapat motorjának anyagvizsgálatai is szerepeltek. Az előadás második felében egy rövid összefoglalót kaptunk az új kutatóreaktor projektekről (Argentína, Brazília, India, Kína, Jordánia, Vietnám, Dél-Afrika, Dél-Korea). Szóba került továbbá, hogy több közép-európai ország összevonásával a régiónk is képes lenne, egy új kutatóreaktor megépítésére.


 

  1. Utolsóként Tarczal Lajos, a Paksi Atomerőmű Zrt. Fejlesztési és Elemzési Osztály munkatársa Súlyosbaleset-kezelési átalakítások az 1-es blokkon címmel tartott előadást. Arról már Eiler János is beszámolt, hogy Fukusima és a CBF előtt 2008-ban elvégezték az erőmű időszakos felülvizsgálatát, amelynek folyománya, hogy több, biztonságnövelő átalakításon kell átesnie a blokkoknak. Tarczal Lajos számos fotóval illusztrálta, mit is jelent ez a gyakorlatban.


 

KARÁCSONYI József Sándor, PATRISKOV Gábor

 

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia eu dunaújváros oah fukushima

A bejegyzés trackback címe:

http://nukleraj.blog.hu/api/trackback/id/tr384371066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.